Brünnhilde szikláján

Valló világ

2006/02/15

:-) Szépjóestét!
Semmi energiám nem maradt, máma jószerivel fel sem tudtam kelni a székből. Masszíroztam azokat a nyavalyás teljesítményértékeléseket, mindenképpen végezni akartam vele ma, holnap bepótolom a ma el nem végzett napi munkát, holnapután pedig korrektúrázok egy bazi nagy, 220 oldalas kiadványt, tele számokkal.
Azért sikerélményem is volt ma. Az egyik kolléganő jött, hogy kéne rajzolnia egy folyamatábrát, megmutatnám-e, hogy hogyan kell. A főnököm asztalán még mindig ott díszlenek a majdnem méternyi papírra nyomtatott óriási ábráim, hát gondolta, hogy ő is inkább úgy rajzolna, nem kézzel. Nem készültem rá, hogy tanfolyamot vezessek, de valahogy összekaptam magam és tartottam neki egy 10 perces gyorstalpalót, éppen csak a legfontosabb elveket (egy folyamatnak mindig van kezdése és befejezése, vannak elágazások és kötelező tevékenységek, a döntési pontoknál mindig legalább két elágazás van, stb., éppen csak az alapdolgok). Megmutattam neki a technikát is, mikor milyen alakzatot és/vagy összekötő nyilat fogjon meg. Jó volt látni az arcán a jééé, ezt ilyen könnyen is lehet? kifejezést. Vagy két óra múlva rányitottam, nagy büszkén mutatta, hogy már majdnem kész van. Nno, hát már ezért érdemes volt szenvednem a főiskolán, hogy egy embernek képes vagyok ilyen eszközöket adni a kezébe. Illetve hát a fejébe. Ezek egyébként nem bonyolult dolgok, ha egyszer valaki értelmesen elmagyarázza, mindenki tudja csinálni. Csak hát legalább egyszer értelmesen el kell magyarázni.
Nekem máma sikerült :-))

Más:
reggel iszom a turmixom, délelőtt megeszem a kötelező darab gyümölcsöm, de ebédre valahogy nem volt kedvem a menza agyonfőzőtt, túlsózott, lottyadt párolt zöldségére vagy a szétnyomhatatlan rántáscsomócskákkal gazdagított zöldbabfőzelékére. Gondoltam egyet, és elugrottam a közeli indiai gyorsétterembe. Vegetáriánus konyha, csupa zöldség, egészéséges is, hát csak belefér egy fogyókúrába. Mit ettem, na mit?
Hmm, nyamm, nagyon finomat!
Kértem a tányérra egy csészényi rizst, egy adag általuk főzeléknek nevezett körrit, egy szelet rántott padlizsánt és egy zöldségfasírtot.
Hát kérem, a rizs puha volt, pergős, lenmag, tökmag, kevés mazsola és mogyoró gazdagította.
A körriben krumpli, kukorica, brokkoli és még néhány, a curry miatt fel nem ismerhető zöldség volt.
A padlizsán panírja hajszálvékony volt és ropogós, valami megfejthetelen fűszerezéssel.
A zöldségfasírt fogalmam sincs miből készült, de nagyon ízlett.
Az egész ebéd nagyon-nagyon finom, illatos és látványra is szép volt.
Hanem, ahogy összeszámoltam, ez a tányérnyi zöldségétel legalább 800 kalória, nekem meg ugyebár 1000 körül kéne maradnom.
Viszont teljes értékű, hisz legalább 15 féle alapanyagból készült és bár mennyiségre kevesebb volt, mint egy menzai főzelék-feltét kombináció, valahogy mégis teljesen jóllaktam tőle.
Ráadásul annyira élveztem a büféig való sétát, hogy visszafelé kicsit kerültem, és a szomszéd cukrászdában ittam egy koffeinmentes kapucsinót. Ha már bűnözök, hát akkor alaposan csinálom.
Annyira jól éreztem magam, szinte rosszul esett, hogy vissza kellett mennem dolgozni.
A legszívesebben megvakartattam volna a hátam, röfögtem volna kicsit és eldőltem volna aludni egy verset.
Ezt a mogyorós-lenmagos-tökmagos-mazsolás rizst viszont felveszem az itthoni menübe. Tényleg nagyon ízlett.

Mégmás:
A madárinfluenza elérte Magyarországot magyarorszag.hu
Nyugi!
Nem kell elhullott madarakat fogdosni, aki baromfival dolgozik, annak fokozottan kell ügyelni a higiéniára.
És még valamit: a madarak erről nem tehetnek, a mi higiéniás feltételeink mellett nem is veszélyesek ránk, szóval nem kell őket bántani, hessegetni, elzavarni a fészkelő helyükről!
Tessenek inkább támogatni a szekembereket, akik tudnak segíteni a bajba jutott élőlénytársainknak.