Szépjóestét!
Hát, megtörtént, kábé én is ezt vártam. Jobban örültem volna egy hangyapaszulynyival hosszabb mszp előnynek, mert a fidesz óriási hajrát fog produkálni. Orbán egyszerűen fantasztikus volt, mintha nem is focista lenne, hanem bunyós; hétnél feláll, megrázza magát és támad tovább. Gondolom, abban reménykedik, hogy az mdf mégis hajlandó lesz koalicióra lépni velük. A nap hőse egyébként egyértelműen Dávid Ibolya, csak azt nem értem, hogy mit ért az elkövetkezendő négy évben rájuk váró pártépítő munka alatt. Csak nem tulipános polgári köröket akar létrehozni? Mert azt alig remélheti, hogy vissza tudná csábítani a szakadár Hende féléket.
Az szdsz hozta magát, Kovács Pisti jó (bár szerintem még mindig etikátlan) kampányötletnek bizonyult.
A centrumért elmorzsoltam egy könnycseppet, a vörösek pedig mennek oda, ahová valók: a süllyesztőbe. a harmadik úttól kicsit félek, hogy ribilliót fognak csinálni, négy éve éppen csak hogy lemaradtak a parlamentről, hát ahhoz képest a két egész akárhány százalék durva visszesés. Annyi eszük meg ugyebár nincs nekik, hogy belássák azt, amit én a szövetségük megkötésének pillanatában megmondtam: ebben a házzaságban nem a miép tekintélye és a jobbik fiatalos lendülete fog egyesülni, hanme pont fordítva, a miép betokosodott hierarchiája fogja beszippantani a jobbikos hebrencseket. Mindegy, két százalékkal még így is töbet kaptak, mint amennyit érdemelnének.
Hanem, hölgyeim és uraim, durva két hét elő nézünk, az biztos.
nekem szerencsém van, az itteni szoci jelölt biztosan hozta a mandátumát, itt tehát nem lesz második forduló. Már előre félek a kampány másik felétől.
Maga a választás pedig teljesen normális, sőt, ha szabad ilyet mondani, polgári volt. Délután sétáltam egyet, a környéken három cukrászda is van, mindegyik előtt hosszú sor állt. És ez így a jó: szép idő van, egy szál pulcsiban elmegyünk szavazni, utána a tavasznak örülve elnyalunk egy fagyit vagy vagy becsomagoltatunk néhány rákóczi-túróst. Ez így normális.
Mára ennyit, a helyzet az, hogy hőemelkedésem is van és ami még rosszabb, a fájdalom kisugárzik, az ülés a legfájdalmasabb pozitúra. A fekvés valamivel könnyebb, de a legjobb ha sétálgatok, akkor alig érzem hogy fáj. Igaz, bennem van már három szem görcsoldó, soha egy nap még ennyit nem szedtem be. Majd holnap kiderül, hogy beborul-e.
Ja, előtte kicsit még dicsekszem; a négy évvel ezelőtt miépre szavazó barátnőm most egyéniben a szoci jelöltre szavazott (mert meg van vele elégedve, de hogy miket csinált a pasi az elmúlt négy évben, azt nem tudta megmondani), listán pedig az szdsz-re.
szóval minden fogadalmam ellenére valahol mégiscsak kampányoltam egy kicsit én is.
Hát, megtörtént, kábé én is ezt vártam. Jobban örültem volna egy hangyapaszulynyival hosszabb mszp előnynek, mert a fidesz óriási hajrát fog produkálni. Orbán egyszerűen fantasztikus volt, mintha nem is focista lenne, hanem bunyós; hétnél feláll, megrázza magát és támad tovább. Gondolom, abban reménykedik, hogy az mdf mégis hajlandó lesz koalicióra lépni velük. A nap hőse egyébként egyértelműen Dávid Ibolya, csak azt nem értem, hogy mit ért az elkövetkezendő négy évben rájuk váró pártépítő munka alatt. Csak nem tulipános polgári köröket akar létrehozni? Mert azt alig remélheti, hogy vissza tudná csábítani a szakadár Hende féléket.
Az szdsz hozta magát, Kovács Pisti jó (bár szerintem még mindig etikátlan) kampányötletnek bizonyult.
A centrumért elmorzsoltam egy könnycseppet, a vörösek pedig mennek oda, ahová valók: a süllyesztőbe. a harmadik úttól kicsit félek, hogy ribilliót fognak csinálni, négy éve éppen csak hogy lemaradtak a parlamentről, hát ahhoz képest a két egész akárhány százalék durva visszesés. Annyi eszük meg ugyebár nincs nekik, hogy belássák azt, amit én a szövetségük megkötésének pillanatában megmondtam: ebben a házzaságban nem a miép tekintélye és a jobbik fiatalos lendülete fog egyesülni, hanme pont fordítva, a miép betokosodott hierarchiája fogja beszippantani a jobbikos hebrencseket. Mindegy, két százalékkal még így is töbet kaptak, mint amennyit érdemelnének.
Hanem, hölgyeim és uraim, durva két hét elő nézünk, az biztos.
nekem szerencsém van, az itteni szoci jelölt biztosan hozta a mandátumát, itt tehát nem lesz második forduló. Már előre félek a kampány másik felétől.
Maga a választás pedig teljesen normális, sőt, ha szabad ilyet mondani, polgári volt. Délután sétáltam egyet, a környéken három cukrászda is van, mindegyik előtt hosszú sor állt. És ez így a jó: szép idő van, egy szál pulcsiban elmegyünk szavazni, utána a tavasznak örülve elnyalunk egy fagyit vagy vagy becsomagoltatunk néhány rákóczi-túróst. Ez így normális.
Mára ennyit, a helyzet az, hogy hőemelkedésem is van és ami még rosszabb, a fájdalom kisugárzik, az ülés a legfájdalmasabb pozitúra. A fekvés valamivel könnyebb, de a legjobb ha sétálgatok, akkor alig érzem hogy fáj. Igaz, bennem van már három szem görcsoldó, soha egy nap még ennyit nem szedtem be. Majd holnap kiderül, hogy beborul-e.
Ja, előtte kicsit még dicsekszem; a négy évvel ezelőtt miépre szavazó barátnőm most egyéniben a szoci jelöltre szavazott (mert meg van vele elégedve, de hogy miket csinált a pasi az elmúlt négy évben, azt nem tudta megmondani), listán pedig az szdsz-re.
szóval minden fogadalmam ellenére valahol mégiscsak kampányoltam egy kicsit én is.
0 Comments:
Megjegyzés küldése
<< Home