Brünnhilde szikláján

Valló világ

2006/04/04

:-) Szépjóestét!
Házifeladat nincs, most jobb ha nem feszegetem a saját korlátaim.

Hazafelé jövet kicsit sétáltam, így aztán olyan élményben volt részem, amiben még sohasem; miép-jobbik naggyűlésen voltam, méghozzá pont a kellős közepébe csöppentem bele!
Egy távoli hangszóróbol recsegő mondatra kaptam fel a fejem: "köpök a törvényekre, amit ezek a mocskok szabnak meg!". Ez így egy elég erős felütés, hát elindultam a hang irányába. A Szabadság téren találtam a tömegnek még nagyon túlébecsülve sem nevezhető naggyűlést. A fenti mondatot az éppen akkor elköszönő "Hídember" kiáltotta világgá. Búcsúzóul még arra kérte a jelenlévőket, hogy gondoskodjanak arról, hogy az emlékmű minél előbb kínossá váljon a következő kormány számára - "remélem, értitek, mire gondoltok" - mondta elköszönőben. Utána egy általam nem ismert fiatalember a szovjet hősi emlékmű köré vont kerítést hasonlította össze a fejünkben lévő kerítéssel. Mindkettőről remélte, hogy el fogja mosni ez a mostani árvíz. Egy hangfelvétellel röviden megemlékeztek a nemrég elhunyt Pongrácz Gergelyről is. Közben felfigyeltem egy magasra emelt táblára (alig néhány transzparens és zászló volt csak), hát közelebb mentem. Nem írtam fel a szöveget, így az idézet sajnos pontatlan, de valami ilyesmi volt rajta:
"A bankárok és a globáltőke érdeke, hogy irányítson bennünket!
NO AUTO, NO MOBILE PHONE, NO BANK!
Biofalu: IGEN!
Mint ahogy arról Laci Bácsi könyvében is írok.
Minden vasárnap délelőtt tíz órakor pár percig a Moszkva téren állok egy LACI BÁCSI táblával, meg lehet vásárolni a 80 oldalas könyvet!"

Hogy mi lehet azon a 80 oldalon ami nem fér el a tér oldalán Wass Albert köteteket, Tőkés László riportkönyvet, Nagy Magyarország térképet és hasonlókat árusító könyvesnél, azt valószínűleg soha nem fogom megtudni, mert az ki van zárva, hogy én vasárnap délelőtt a moszkváig elbumlizzak.
A következő szónok a Jobbik elnöke volt, kellemes hangú, szépen beszélő fiatalember. Ő is az emlékmű elbontását és egy '56-os emlékmű felállítását követelte, legalábbis a beszédje elején. A végét sajnos nem vártam meg, nehéz napom volt, egyébként is elég volt ennyi.
Az már csak hazafelé, a metrón jutott az eszembe, hogy egy emlékmű elbontása választási programnak azért elég soványka.