:-)) Szépjóestét!
Délelőtt nagyot sétáltunk, még gombát is találtam, délután gömbölyödtem egy nagyot hmm, hmmm, mit ne modjak, sokkal jobban érzem magam mint tegnap ilyenkor.
Tegnap este nem volt erőm negyedszer is nekiindulni a városnak, ezért mára hagytam hogy megnézzem Al Gore Kellemetlen igazság című filmjét. Annak idején Vajszínű hívta fel rá a figyelmem, már alig vártam, hogy ideérjen a film.
Érdemes volt rá várni, mert egész kitűnő alkotás. Al Gore egy baromi jól felépített előadással járja amerikát és a világot, hogy felhívja a figylemet a globális felmelegedés okozta veszélyekre. A film gerincét ez az előadássorozat adja. Nem dokumentumfilm, nem is nasöneldzseografikos stílusú természetfilm, hanem valami egészen más. Az előadás maga szenzációs, jól felépített, informatív, meggyőző, gyakran humoros. Ezen lepődtem meg a legjobban, hogy az USA "valamikori következő elnökének" van humorérzéke és öniróniája - mert van neki, még ha kicsit professzoros is, de képes szórakoztatni a hallgatóságát. Soha, tényleg soha nem fogom elfelejteni a
régi gondolkodásmód + hagyományos technika = kiszámítható hatások és a
régi gondolkodásmód + új technika = kiszámíthatatlan hatások képletek közötti különbséget.
Mint ahogy azt az animált, békás hasonlatot sem amivel bemutatta, hogy a lassan bekövetkező változásokban az ember képtelen felismerni a halálos veszélyt.
Azért, hogy a film mégse egy előadás filmfelvétele legyen és hogy valami ritmust adjanak neki, apró kis részleteket ismerhettünk meg Al Gore életéből. Ezek imitt-amott kissé édeskések, az is érzékelhető, hogy az öltönyös nyakkendős Gore mellé oda akarták tenni az ingujjban dolgozó és farmerban lazító ember képét is, de ez rendben van, nem vitték túlzásba, nem lett tőle szirupos a film. Meg aztán, teljesen rendben is van az, hogy ha valakinek a lánya meghal tödőrákban, az az ember többé ne akarjon majd dohányt termeszteni - bár mindenki képes lenne ilyen döntéseket felvállalni, mint idősebb Gore.
Az is tetszett, hogy hatalmas önuralommal és mértéktartással viselte hogy 2000-ben veszített és a jelenlegi elnököt egyáltalán nem ekézte - már azon túl, hogy az nem hajlandó aláírni a világ országainak széndioxid kibocsátását szabályozó Kiotói Egyezményt. De tényleg nem fikázta Busht, holott az megérdemelné. Ezzel a stílussal engem jobban meggyőzőtt arról, hogy ha amerikában élnék csak a demokratákra szavaznék mint annak idején a Farenheit 9/11 - amit emlékszem, akkor határozottan propagandafilmnek minősítettem.
Nos, a Kellemetlen igazságban semmi ilyesmi nincs, őszinte, hiteles, figyelemfelhívó és egyben szórakoztató alkotás.
Imádtam, na, tényleg nagyon jó volt a film. Ráadásul az egykori Mr Vice President van olyan szekszi mint akármelyik nagy nemzetközi csődöristállóból kikerült akcióhős, egyszál magában is képes elvinni a hátán a filmet. De nem csak azért, mert jóképű, hanem mert árad belőle az elhivatottság és a hm, nem is tudom, erre nincs megfelelő magyar szó, szóval árad belőle a "power" - erő, energia, hatalom, kontroll önmaga és mások felett. Lenyűgöző.
Szerintem aki megnézi, azt kicsit felrázza - mert egy békát ugyan meg lehet menteni az ő saját közreműködése nélkül, de az emberiséget aligha.


Hivatalos veboldal: www.climatecrisis.net