:-( Nagyon bánatos vagyok
Még novemberben láttam meg az Operaház műsorán, hogy Polgár László (szívem nagy szerelme) az idén ünnepli 60. születésnapját és az Operaház egy nagyszabású koncertet rendez a tiszteletére. Hát naná hogy, Polgár egyike a legjobb magyar énekeseknek, akik a világban szanaszét vitték a hírünket. Szóval nagyszabású koncertre készültem, a műsor is ígéretes volt, részletek a Don Carlosból, a Parsifalból, a Végzet hatalmából, csupa olyan darab, ami meghatározó volt imádott basszistám pályáján.
Tényleg nagyon szeretem Polgár hangját.
Gyakran viccelődök azzal, hogy ha meghallom énekelni leesik rólam a bugyi, de ez csak félig vicc - egy szép énekhang pont olyan érzéki gyönyörűség mint egy gyengéd simogatás vagy valami nagyon finom illat. Ha pedig egy gyönyörű hangú énekesnek olyna intellektusa van, hogy többféle érzelmet is ki tud fejezni, nos, ott kezdődik a művészet.
Polgár László egy igazi énekművész, aki a bársonyos, telt, hajlékony hangjával mindenféle érzelmet és lelkiállapotot szinpadra tud vinni.
Élóben először Leporelló szerepében hallottam, nyurga alakjából, sűrű szemöldökéből áradt a könnyűszívűség, a szolgalelkűség, a kis stiklikre való hajlam.
Itt van néhány hangnyi Leporelló, csak hogy lássátok, hogy dolgozik a gazdája keze alá (és nagyon zárójelben jegyzem meg, hogy még az az idióta gyerekcsináló sapka is piszok jól áll neki)
Aztán pár hét múlva Sparafucile volt a Rigolettóban és csak csodálkoztam, mintha ez nem is ugyanaz a pasi lenne. Persze hogy nem, mert akkor egy mindenre kapható bérgyilkost énekelt.
Eddigre már imádtam, mindig kerestem a nevét.
A Bohéméletben zálogba csapta a kabátját és úgy búcsúzott tőle, hogy a könnyem majd kicsordult. Az Anyeginben egyetlen áriája van csak a III. felvonás elején de csak néztem, hát hogy lehet az a liba Tatjana ennyire buta, hogy valami ostoba bakfisszerelem miatt bánkódik, amikor egy férfi, ajjaj, és ráadásul micsoda férfi szereti őt.
Aztán ott volt a bölcs Sarastro a Varázsfuvolából, azt szinte csak a kedvéért néztem meg (utoljára talán novemberben, ha jól emlékszem) és a számomra legkedvesebb szerepe, Fülöp a Don Carlosból.
Húúú, valami lehengerlő, hatalommániás Fülöp volt akiről egyszercsak (a III. felvonás elején) lehullott a magára erőltetett álarc és ott állt egy vénülő, megtört férfi akit soha nem szerettek igazán csak önmagáért és aki így nem volt elég erős ahhoz, hogy a hatalmát jóra használja. Csodálatos volt, ahogy a zsarnok gyenge, szánni való oldalát megmutatta. Azóta se, soha senkitől nem hallottam a híres Ella giammai m'amo-t úgy énekelni. Tényleg nem lehet elmondani, nagyon összetetett a karakter. A legtöbb énekes engedi szentimentalizmusba fulladni az áriát de Polgár nem, ő szánandó emberként is zsarnok maradt.
Ezt sajnos nem találtam meg vele és csak azért teszek be ide egy nagyon szép részletet hogy tudjátok melyik áriáról beszélek. Ghiaurov sem semmi a szerepben, de Polgár még nála is sokkal sokkal jobb:
És még sorolhatnám a szerepeit és ráadásul csomó mindenben nem is hallottam. Akkoriban például még nem hallgattam Wagnert és azt mondják, hogy az ő Gurnemnza egész kiváló.
Szóval nagyon készültem mert a koncerten mindenből igértek egy kicsit; a régi emlékekeket feleleveníteni is jó, de eddig még nem hallott dalokat meghallgatni Tőle még jobb.
Kifényesítettem hát a lelkem, manikűröztem, sminkeltem, nagyon vártam a mai estét. Mások is így lehettek mert csurig volt az Operaház, még az oldalsó székekre is mind egy szálig elkeltek a jegyek, az pedig nagy ritkaság.
Szétment a függöny, a Don Carlos III. felvonásának díszletei a színpadon, az est szereplőinek karéjában pedig ott ül az ünnepelt - sápadtan, behorpadt arccal.
Beteg, és sajnos nem tud énekelni ma este.
A műsor szép volt, Tokody Ilonát mindig is szerettem, Wiedemann Bernadett az egyik, ha nem a legjobb Eboli akit én valaha hallottam - márpedig hallottam már néhányat. Polgár tanítványai is kiváló énekesek, Kálmán Péter és Bretz Gábor nevét is érdemes megjegyezni.
Hanem, a főszereplő, aki miatt ez az egész történt nem tudott énekelni, mert szemmel láthatóan tényleg rosszul volt.
Nagyon sajnálom és remélem, gyorsan meggyógyul - lehetőleg még ma éjjel, mert vasárnap este a Walkürben ő van kiírva Hunding-nak és én még a feleségverő macsó szerepében sem hallottam őt.
Szóval, kedves Polgár László (egyik szívszerelmem a néhány közül) boldog születésnapot és gyors gyógyulást kívánok!
Polgár László az amazon.com-on
Még novemberben láttam meg az Operaház műsorán, hogy Polgár László (szívem nagy szerelme) az idén ünnepli 60. születésnapját és az Operaház egy nagyszabású koncertet rendez a tiszteletére. Hát naná hogy, Polgár egyike a legjobb magyar énekeseknek, akik a világban szanaszét vitték a hírünket. Szóval nagyszabású koncertre készültem, a műsor is ígéretes volt, részletek a Don Carlosból, a Parsifalból, a Végzet hatalmából, csupa olyan darab, ami meghatározó volt imádott basszistám pályáján.
Tényleg nagyon szeretem Polgár hangját.
Gyakran viccelődök azzal, hogy ha meghallom énekelni leesik rólam a bugyi, de ez csak félig vicc - egy szép énekhang pont olyan érzéki gyönyörűség mint egy gyengéd simogatás vagy valami nagyon finom illat. Ha pedig egy gyönyörű hangú énekesnek olyna intellektusa van, hogy többféle érzelmet is ki tud fejezni, nos, ott kezdődik a művészet.
Polgár László egy igazi énekművész, aki a bársonyos, telt, hajlékony hangjával mindenféle érzelmet és lelkiállapotot szinpadra tud vinni.
Élóben először Leporelló szerepében hallottam, nyurga alakjából, sűrű szemöldökéből áradt a könnyűszívűség, a szolgalelkűség, a kis stiklikre való hajlam.
Itt van néhány hangnyi Leporelló, csak hogy lássátok, hogy dolgozik a gazdája keze alá (és nagyon zárójelben jegyzem meg, hogy még az az idióta gyerekcsináló sapka is piszok jól áll neki)
Aztán pár hét múlva Sparafucile volt a Rigolettóban és csak csodálkoztam, mintha ez nem is ugyanaz a pasi lenne. Persze hogy nem, mert akkor egy mindenre kapható bérgyilkost énekelt.
Eddigre már imádtam, mindig kerestem a nevét.
A Bohéméletben zálogba csapta a kabátját és úgy búcsúzott tőle, hogy a könnyem majd kicsordult. Az Anyeginben egyetlen áriája van csak a III. felvonás elején de csak néztem, hát hogy lehet az a liba Tatjana ennyire buta, hogy valami ostoba bakfisszerelem miatt bánkódik, amikor egy férfi, ajjaj, és ráadásul micsoda férfi szereti őt.
Aztán ott volt a bölcs Sarastro a Varázsfuvolából, azt szinte csak a kedvéért néztem meg (utoljára talán novemberben, ha jól emlékszem) és a számomra legkedvesebb szerepe, Fülöp a Don Carlosból.
Húúú, valami lehengerlő, hatalommániás Fülöp volt akiről egyszercsak (a III. felvonás elején) lehullott a magára erőltetett álarc és ott állt egy vénülő, megtört férfi akit soha nem szerettek igazán csak önmagáért és aki így nem volt elég erős ahhoz, hogy a hatalmát jóra használja. Csodálatos volt, ahogy a zsarnok gyenge, szánni való oldalát megmutatta. Azóta se, soha senkitől nem hallottam a híres Ella giammai m'amo-t úgy énekelni. Tényleg nem lehet elmondani, nagyon összetetett a karakter. A legtöbb énekes engedi szentimentalizmusba fulladni az áriát de Polgár nem, ő szánandó emberként is zsarnok maradt.
Ezt sajnos nem találtam meg vele és csak azért teszek be ide egy nagyon szép részletet hogy tudjátok melyik áriáról beszélek. Ghiaurov sem semmi a szerepben, de Polgár még nála is sokkal sokkal jobb:
És még sorolhatnám a szerepeit és ráadásul csomó mindenben nem is hallottam. Akkoriban például még nem hallgattam Wagnert és azt mondják, hogy az ő Gurnemnza egész kiváló.
Szóval nagyon készültem mert a koncerten mindenből igértek egy kicsit; a régi emlékekeket feleleveníteni is jó, de eddig még nem hallott dalokat meghallgatni Tőle még jobb.
Kifényesítettem hát a lelkem, manikűröztem, sminkeltem, nagyon vártam a mai estét. Mások is így lehettek mert csurig volt az Operaház, még az oldalsó székekre is mind egy szálig elkeltek a jegyek, az pedig nagy ritkaság.
Szétment a függöny, a Don Carlos III. felvonásának díszletei a színpadon, az est szereplőinek karéjában pedig ott ül az ünnepelt - sápadtan, behorpadt arccal.
Beteg, és sajnos nem tud énekelni ma este.
A műsor szép volt, Tokody Ilonát mindig is szerettem, Wiedemann Bernadett az egyik, ha nem a legjobb Eboli akit én valaha hallottam - márpedig hallottam már néhányat. Polgár tanítványai is kiváló énekesek, Kálmán Péter és Bretz Gábor nevét is érdemes megjegyezni.
Hanem, a főszereplő, aki miatt ez az egész történt nem tudott énekelni, mert szemmel láthatóan tényleg rosszul volt.
Nagyon sajnálom és remélem, gyorsan meggyógyul - lehetőleg még ma éjjel, mert vasárnap este a Walkürben ő van kiírva Hunding-nak és én még a feleségverő macsó szerepében sem hallottam őt.
Szóval, kedves Polgár László (egyik szívszerelmem a néhány közül) boldog születésnapot és gyors gyógyulást kívánok!
Polgár László az amazon.com-on
0 Comments:
Megjegyzés küldése
<< Home