Anyám, ettől féltem én, ezért halogattam a végleges bankcserét már évek óta!
Majd két órámba telt, mire az összes csoportos beszedési megbízást megadtam - illetve hát még a vízművek számlája nálam sem volt, amiatt majd még külön vissza kell menni.
Az emberben csak ilyenkor tudatosul, hogy úgy lóg a mindeféle közműveken mint valami köldökzsinóron. És a biztosításokról még nem is beszéltem, ajjaj, lakás-, élet-, nyugdíjbiztosítás és nekem ugye autóm még nincs is.
Uhh, remélem minden működni fog és ennyivel is egyszerűbb lesz az életem.
Holnap még utánanézek valami olcsóbb internetnek - az sem baj, ha lassúbb mint a mostani, én nem sokat töltögetek le.
Hanem, elfáradtam.
Igaz, jót bringáztam, be kellett mennem a belvárosba mert a lejárt a kártyám helyett megjött az új.
Ajjaj, most jövök rá, hogy a bankszolgáltatás lassan ugyanolyan fontos mint a gáz vagy a víz. A modern ember már behalna csoportos beszedési megbízások, kártyaleolvasók meg ATM-ek nélkül. És persze internetes átutalás nélkül.

Nno, főzök egy kávét és ezen még elfilozofálgatok egy darabig.

Aztán összekapom magam és elkerekezek a közeli sportklubba, hátha tudnak nekem adni egy jó edzéstervet és valami félreeső időpontot amikor vagy hozzám hasonló lúzerek vannak vagy valami toleránsabb törzsközönség aki nem röhög ki. Ugyanis ma jöttömben-mentemben felpróbáltam egy nagyon szép blúzt és szűk volt, a mellemen nem tudtam begombolni, nagoybb meg nem volt belőle. Muszáj fogynom legalább 5 kilót ha azt a blúzt meg akarom venni. Márpedig meg akarom.
Nagyon szép, finom fekete zsorzsett, oroszos gallérral, hármas gombokkal és diszkrét gyöngyhímzéssel. Csinos, visszafogott, elegáns. Ha minden jól megy, júnisban már fel is vehetném a MüPa béli Wagner napokra. Már persze ha addig el nem adják.
A fogyáson szerintem nem fog múlni, mert mióta nem dolgozom, simán, mindenféle szándékosság nélkül leadtam 3 kilót. Sőt, bőségesen reggelizek, ebédelek és vacsorázok és még egy finom tejszinhabos kávé is belefér. Nem az a vékonyka, édesítőszeres majomondó, hanem rendes, vastag tejszinhab, ami lassan oldódik fel a kávéban, az üvegpohár falán keresztül lehet nézegetni ahogy a vékony fehér erek beleszivárognak a feketébe. Szóval fogyókúráról szó sincs, eszem ami jólesik. Az a szerencsétlen alkat vagyok, aki ha ideges, hízik. Nyilván, hisz naponta kellett lerohannom a büfébe és az asztalra csapni, hogy Kocsmáros, süteményt, édeset, most, rögtön!
Nagyon szeretném azt a blúzt.