Nno, hát ezt sem gondoltam volna, hogy két fiókból ekkora munka lesz. A dohányzóasztalom alá vettem két csinos rattan fiókot és mivel a középső polcot 6 centivel lejjebb kelett tenni, szét kellett szednem az egész asztalt. Ikeás, jól szerelhető darab, fél óra alatt megvoltam vele,
Csakhát vérszemet kaptam és megszüntettem a kis piperés tárolómat is, abból a kosarakat átraktam egy rakodóasztalka alá, ugye azoknak is ki kellett alakítani a helyét. Aztán visszarohantam a boltba és megvettem a két nagyobb kosarat is mert rájöttem, hogy pont bepasszolnak a régi monitorállvány alá. Ahhoz is tartókat kellett beszerelni. Előbb viszont lecígölni a galériáról, ahol eddig jobb híján volt. És ha már az ember fiókokat installál, hát akkor az ugye együtt jár azok átpakolásával. És ha már az ember pakol, akkor selejtez is. És pókhálókat is talál, és port, meg elhanyagolt sarkokat.
Jelenleg egy nagy halom ruhán és egy másik halom főiskolai jegyzeten kellett bemásznom a számítógéphez, a derekam nem érzem (ugyebár nincs munkaasztalom, mindent a földre állítva pászítottam, fúrtam, faragtam, csavaroztam. A csuklóm sem érzem - még, kábé másfél óráig mert utána valószínűleg a tarkómban fog lüktetni.
Hát így állok. Pontosabban így ülök. Még pontosabban így készülök összeesni.
Most viszont befejezem a selejtezést, holnap reggel viszik a kukát, meg is szabadulok egy csomó kacattól mielőtt meggondolhatnám magam.
Le kéne szokni erről a gyűjtögető életmódról és maradni valami japános minimálberendezésnél.
Más:
a sírgyalázás ügyében drc-nél kommenteltem. Írhatnék az ügyről itt is, de semmi újat nem tudnék mondani. Azok az ősi tabuk és szabályok amikről ott írtam, nem ragozhatóak.
Ne ölj!, Ne lopj!, Ne gyalázz!; egyszerű, két szavas mondatok, ezeken nincs mit magyarázni.
Csakhát vérszemet kaptam és megszüntettem a kis piperés tárolómat is, abból a kosarakat átraktam egy rakodóasztalka alá, ugye azoknak is ki kellett alakítani a helyét. Aztán visszarohantam a boltba és megvettem a két nagyobb kosarat is mert rájöttem, hogy pont bepasszolnak a régi monitorállvány alá. Ahhoz is tartókat kellett beszerelni. Előbb viszont lecígölni a galériáról, ahol eddig jobb híján volt. És ha már az ember fiókokat installál, hát akkor az ugye együtt jár azok átpakolásával. És ha már az ember pakol, akkor selejtez is. És pókhálókat is talál, és port, meg elhanyagolt sarkokat.
Jelenleg egy nagy halom ruhán és egy másik halom főiskolai jegyzeten kellett bemásznom a számítógéphez, a derekam nem érzem (ugyebár nincs munkaasztalom, mindent a földre állítva pászítottam, fúrtam, faragtam, csavaroztam. A csuklóm sem érzem - még, kábé másfél óráig mert utána valószínűleg a tarkómban fog lüktetni.
Hát így állok. Pontosabban így ülök. Még pontosabban így készülök összeesni.
Most viszont befejezem a selejtezést, holnap reggel viszik a kukát, meg is szabadulok egy csomó kacattól mielőtt meggondolhatnám magam.
Le kéne szokni erről a gyűjtögető életmódról és maradni valami japános minimálberendezésnél.
Más:
a sírgyalázás ügyében drc-nél kommenteltem. Írhatnék az ügyről itt is, de semmi újat nem tudnék mondani. Azok az ősi tabuk és szabályok amikről ott írtam, nem ragozhatóak.
Ne ölj!, Ne lopj!, Ne gyalázz!; egyszerű, két szavas mondatok, ezeken nincs mit magyarázni.
0 Comments:
Megjegyzés küldése
<< Home