A válság szele

:-) Szépjóestét!

Máma volt soron, hogy megmutassam az új kolléganőnek a kapacitás-grafikonokat.
A szokásos koreográfia, én megcsinálom Európára, ő jegyzetel, aztán elkezdi csinálni a többi kontinensre.
Bár a a főbb sarokszámokkal tisztában vagyok, de egy ideje már nem nagyon elemzem az adatokat, hanem csak mechanikusan szétszálazom az adattengert és összeállitom a grafikont.
Ma is igy történt, gyorsan formálódtak a szép szines, girbe-gurba vonalas, meg oszlopos, meg szórásos grafikonok. Csak a szem sarkából néztem oda, de aztán felakadt a szemem. Pontosabban néztem nagy bambán és nem hittem a szememnek.
Megint először azt gondoltam, hogy hülye vagyok.
Megcsináltam még egyszer.
Másodszor azt hittem, hogy rosszak az adatok.
Lehivtam még egyszer.
De nem, már elsőre is jó volt.
És ott állt belém a döbbenet, hogy ha ez igaz, akkor ebből gyárbezárás lesz.
Itt vagy máshol, azt nem tudtam leolvasni, de valahol tutira.
A kapacitásunk majdnem ötször akkora, mint a betervezett munkamennyiség.
És én vagyok az első, aki ezt szép, gusztusos, könnyen értelmezhető grafikonokká formázva meglátta.
Megdermedt bennem a szar, komolyan, még mindig itt érzem a gyomromban a gombócot.