Az Operaház droidja
Tényleg nem tudok mit mondani arra, amit ma a Fidelió szünetében hallottam:
- Hát ez borzalmas, -háborgott egy hölgy- fegyvert fognak az emberekre, hát ezek a mai modern rendezések, gusztustalan, igazán!-
- A történet egy börtönben játszódik, arról szól, hogy egy Pizarro nevű zsarnok jogtalanul fogva tartja Florestant, akit keres a felesége. Mégis, egy börtönben a börtönőrök mivel őriznék a foglyokat, ha nem fegyverrel? - próbálkoztam, kissé erőtlenül, mert ekkora baromságra azért elég nehéz meggyőző érveket találni.
- Igen, persze, tudom hogy börtön, de attól még egy operának szépnek kéne lenni, és különben is, milyen gusztustalan modernkedés, fegyvert fogni a nézőkre!
Hamar feladtam, itt elröhögtem magam és otthagytam, füstölögjön magában.
A Fidelió rendezésén sok dolgot lehet kritizálni, sok dologgal lehet egyet nem érteni, de basszus, azt nehezményezni, hogy a börtönőröknél fegyver van, hát itt megáll a tudományom.
- Hát ez borzalmas, -háborgott egy hölgy- fegyvert fognak az emberekre, hát ezek a mai modern rendezések, gusztustalan, igazán!-
- A történet egy börtönben játszódik, arról szól, hogy egy Pizarro nevű zsarnok jogtalanul fogva tartja Florestant, akit keres a felesége. Mégis, egy börtönben a börtönőrök mivel őriznék a foglyokat, ha nem fegyverrel? - próbálkoztam, kissé erőtlenül, mert ekkora baromságra azért elég nehéz meggyőző érveket találni.
- Igen, persze, tudom hogy börtön, de attól még egy operának szépnek kéne lenni, és különben is, milyen gusztustalan modernkedés, fegyvert fogni a nézőkre!
Hamar feladtam, itt elröhögtem magam és otthagytam, füstölögjön magában.
A Fidelió rendezésén sok dolgot lehet kritizálni, sok dologgal lehet egyet nem érteni, de basszus, azt nehezményezni, hogy a börtönőröknél fegyver van, hát itt megáll a tudományom.
Címkék: opera, valló_világ
5 Comments:
At 7:57 de.,
Tibor said…
Csak kekeckedésileg mondom, hogy a börtönökben a reabokkal ténylegesen találkozó őröknél nincs fegyver, leginkább azért, hogy a rabok ne tudják elvenni azt.
At 9:50 de.,
Brünnhilde sziklája said…
Ez igaz, de itt egy művészi alkotásról van szó. A szinpad három szintre van osztva, a kérdéses jelenetben a rabok a középső, az őrök a felső szinten tartózkodnak. Tehát ha akarod, érted, hogy egy fal van közöttük. Később valóban keverednek, de akkor meg a rabok és az őrök kvázi helyet cserélnek egymással. Ezt is érted, ha érteni akarod. Nekem speciel mindig elfutja a szemem a könny, amikor ezt a jelenetet látom.
Egyébként Leonóra is egy pisztolyt fog Pizarróra, amikor az le akarja szúrni a férjét. Na most az operában ritkán shokták a szereplőket a nézőknek háttal állitani, mivel akkor az énekhang hátrafelé megy. Ezért éneklik a szerelmi duetteket is éltalában úgy, hogy nem egymás felé, hanem a nézőtér felé fordulnak és a férfi hátulról öleli a nőt. Aki operába jár, annak ilyen szabályokkal azért tisztában kéne lenni és nem felakadni azon, hogy a főhősnő nem nem a szinpad hátulja felé céloz, hanem szemben álla nézőkkel.
At 8:32 du.,
Rowena Shepard said…
Legközelebb a Toscában oda kéne állítani Cavaradossit a súgólyuk mellé, a nézőknek háttal, és akkor egyenesen a pofánkba lőnének! :DDD
Mondjuk a lövés tényleg ijesztő tud lenni, még akkor is, ha ütemre pontosan tudod, mikor jön. Nem ugyanaz a lemezen egy lövés, mint mikor a negyedik sorban ülsz és a bérgyilkos pontosan FELÉD lő (a Don Carlosban ez volt, Posa pont egy vonalban állt velünk...)
At 9:40 du.,
Brünnhilde sziklája said…
A Fidélióban nem lőnek, egyáltalán nincs hanghatás. Az éppen aktuális őrök célratartanak, a foglyok szép csendben összerogynak, függöny, első felvonás vége. A II. felvonás elején sirásás cimén ezeket az áldozatokat temeti el Rocco és Fidelio. A Fideliót alakitó néma szinész minden halottat megsimogat, lefogja a szemüket. Szép nagyon.
Később meg ugye Leonora sikoltozik, hogy előbb őt szúrja le Pizarro, akkor tartja rá a pisztolyt. De ő sem lő, mert megszólal a trombita.
At 7:22 du.,
Rowena Shepard said…
Akkor meg pláne. Mit csinálna ez a nő egy olyan darabnál, ahol komplett csatajelenet van? :D
Megjegyzés küldése
<< Home