:-)) Szépjóestét!
Azért ültem le ilyen korán mert még mindig pörgök és ki akarom engedni a gőzt. Valami hihetetlen vége volt a napnak, komolyan, nem is értem az embereket: miért minden délután négy óra után jut az eszükbe? Akkor Mrs Passziánsz már nincs bent és elkezdenek csörögni a telefonok, mindenki érdeklődik az ügye iránt, keres egy aktát, egy levelet, adatokat kér és közöl. Fél ötig tartana a munkaidőm, negyed hat lett mire úgy ki tudtam lépni az ajtón hogy minden e-mail el volt küldve, minden levél meg volt találva. Már amihez én hozzáférek, mert az iktatóprogramhoz nincs jogosultságom, kész bolondokháza. Valóságos kis magánklientúrám kezd kialakulni olyanokból, akiknek elveszett a levele és másodszor már az én személyes postafiókomba küldik. Valamivel több mint egy óra alatt megírtam 6 e-mailt, kézzel megírtam és elküldtem egy faxot, a népszabó oldaláról kikerestem egy múlt heti cikket, kb nyolcvan centi magas iratkötegben megtaláltam egy levelet, kijavítottam a helyesírási és a fogalmazási hibákat az egyik beteg kolléga három oldalas levelében (mondjuk, ha rendszeresen ilyet ad ki a kezéből, az elég durva egy dr. fokozathoz) és fogadtam (ha jól striguláztam) 11 telefont. Ebből volt olyan akit harmadik kísérletre sem tudtam kapcsolni a tényleges ügyintézőhöz. Bemutatkozás, problémameghallgatás, kapcsolás, várakozás, szabadkozás, ha hívásonként csak 3 perc, már nem tudom, hogy mikor írtam meg a leveleket? És még a főnökömnek is kezdeményeztem 3 vagy 4 hívást.

Ráadásul jövő keddre osztályértekezlet van összehívva, azt hiszem valami miatt a szőnyeg szélén fogunk állni. Ezt is meg kell szokni, úgyis régen álltam ott.

Már tegnap is akartam írni arról, hogy mi hogyan járunk a húsvéti sonka végére.
Ilyenkor hagyományosan rakott krumpli van, ebbe -szeletelve- belekerül a rengeteg hímes tojás, a vékony szeletkékre vagy apró kockákra vágott sonka a kövérjével együtt. Aki szereti, szeletelhet bele kolbászt, sőt, sajtot is. Szép, egészséges krumplikat kell megfőzni héjában, amikor puhák, leönteni alóluk a vizet és lefedve hagyni langyosra hűlni. Azért kell lefedni, mert a gőzben felválik a héja és nagyon könnyű hámozni. Egy vékonyan kiolajozott tepsibe kerül egy sor félcentisre szeletelt főtt krumpli, sonka, tojás, krumpli és így tovább, legfelülre krumpli. Közbe lehet picit sózni, de óvatosan, a sonka sós. Amikor elfogytak a hozzávalók, egy-két pohár tejföllel be kell borítani a rakottast és zutty be a sütőbe egy negyedórácskára.

Ha valaki nem szereti a krumplit, csinálhatja karfiollal vagy brokkolival is, az még sokkal finomabb.

Az én saját találmányom egészen más: a maradék sonkát le kell darálni, apróra hozzávagdosni a keménytojásokat és ehhez a masszához hozzákeverni ugyanakkora mennyiségű friss vagy mirelit spenótpürét. Ha levet ereszt a spenót, azt fel lehet itatni egy kanálnyi zsemlemorzsával. Ízesíteni pici zúzott fokhagymával és borssal. Cukor nélkül készült, enyhén sós palacsintákat kell sütni, megkenni a spenótos-tojásos sonkakrémmel, felcsavarni, lábasba vagy tepsibe lerakni és tejföllel jó vastagon beborítva be vele a sütőbe.
Tortaformára is meg lehet csinálni, egy palacsinta - egy réteg krém alapon, ekkor a tetejét megszórhatjátok reszelt sajttal is.
Mindenképpen adjatok hozzá friss salátát, és ha rám hallgattok, a hagyományos cukros-ecetes lé helyett kipróbáljátok kisnálnyi bor- vagy almaecettel és pár csepp olívaolajjal meglocsolva.

No, én már jól is laktam, megint híztam 20 dekát :-(

Amúgy ma a főnökömmel ebédeltem, egész hosszan beszélgettünk. Nagyon jó volt, mert bár lassan három hónapja ott vagyok de úgy elborítottak munkával, hogy a kollégák majd' feléről még mindig nem tudom hogy mit csinál, hogyan, és legfőképpen: milyen ember? Most a háromnegyed óra alatt elég sokat pótoltam ebből a hiátusból.