:-) Szépjóestét!

Máma rámborult egy kamionnyi polgári törvénykönyv és teljesen maga alá temetett. De lehet, hogy egy egész vagon.
Szinte ki sem tudtam szállni a gépből. Fél négy felé csak néztünk egymásra a jogászcsajjal, ő szegény már egy épkézláb mondatot nem tudott összerakni, nekem meg nyögni sem volt erőm.
Tényleg nem tudom hogy egy titkárnőnek kell-e egyeztetni a személyes névmásokat, az egyes számban elkezdett mondatot nem többes számban befejezni meg ilyenek, lehet hogy csak én spilázom túl a dolgot.
Annak idején -12 éve - amikor angolt kezdtem tanulni, a tanárnő diktált a fordításhoz: "Pisti öccse a kertben játszik az én labdámmal" és hasonló mondatokat. Én közbe-közbe sóhajtottam hogy kicsit lassabban, de rettenetesen körmöltem. Angolul. A többiek akkor fogtak hozzá a fordításhoz, amikor én a diktálás végén beadtam. Félreértettem az utasítást, mint azelőtt és azóta is elég gyakran. Nem volt csak 90 %-os, de szinkronban fordítottam.
Hát most meg szinkronban írok. De nagyon fárasztó. Teljesen a diktálóra kell koncentrálni, és persze a mondanivalójára. Ráadásul elég nagy zajban, amit kicsukni megint egy külön erőfeszítés.
Ráadásul, ha mondjuk könnyed kis szerelmesregényeket, vagy netán jó krimiket kéne írnom, üsse kavics..... de ez a jogászduma! Ezzel szét lehetne macerálni egy magzatot.
Szerintem egy tojás másfél óra alatt megzápulna, ha elkezdenék neki felolvasni mondjuk a Ptk-t.

Azért volt ma jó is: sikerült elintéznem, hogy elsejétől délután járhatok a másodállásba. Vége a hajnali keléseknek. Bár már kezdtem megszokni, de azért nagyon fárasztó volt három órakor kelni. A mai napot is jobban bírtam volna, ha nem vagyok ennyire kiszipolyozva. Sőt, egyáltalán, az elmúlt hónapot jobban bírtam volna, ha nem kellett volna megerőszakolnom a bioritmusomon. Amiben ráadásul nem is hiszek! Mármint a bioritmusban. Úriasszonyos hisztinek gondoltam, és tessék! Még egy ilyen fél év, és belerokkanok a nemlétező bioritmusom felborulásába.

Szombat éjjel ne hagyjátok ki a Múzeumok éjszakáját. Remélem, valamit én is el tudok belőle csípni, bár jócskán borult a programom. Ha a hétvégén nem jelentkeznék, akkor vagy leestem az ablakpucoló létráról, vagy elgázolt egy szőnyegtisztító, vagy elaludtam a múzeumbuszon és körbe-körbe járok vele. Már ha marad energiánk belenézni az éjszakába.