Brünnhilde szikláján

Valló világ

2004/08/13

:-)) Szépjóestét!
Visszatérve az óriásplakát kiállkításra. Hálistennek ismét bebizonyosodott, hogy a nevezőknek -és talán a társadalmunknak is- van társadalomkritikája, önkritikája, érzékeny a környezeti problámákra és sem a politikai, sem a kereskedelmi demagógiától nem hagyja magát befűzni. Sőt, ami a legfontosabb, még mindíg van humorérzéke. Hálistennek, még mindig ki tudjuk röhögni magunkat. Ez nagyon, de tényleg nagyon-nagyon jó. A tavalyi felhozatal nekem ugyan jobban tetszett, de az idén is érdemes kimenni.
A 'kedvenc' mondatom -amin a legnagyobbat nevettem- így kiragadva iszonyú lapos, de a szövegkörnyezetben már inkább katartikus. Direkt nem írom ide a szöveg többi részét, tessék találgatni, és legfőképpen, tessék kimenni. Szóval:
".... és a reggeli merevedés is már csak a hátamban van ...."


Más; most rinyálás következik, nem muszáj elolvasni, már én is únom magam:
fogalmam sincs mi van velem, mindjárt véget ér a szabadságom és nemhogy frissebb lennék, de egyre kábább és álmosabb vagyok. Lehet mondani, hogy egész nap ágymeleg állapotban kóválygok, ásítozok, erőlködök hogy nyitva tudjam tartani a szemem. Se nem csináltam egy tisztességesebb takarítást, se nem tanultam, se nem szórakoztam magam hülyére, csak bambulok ki a fejemből; ennyi erővel krumplibogár is lehetnék. Bábállapotban :-((
Csak remélni merem, hogy közben "töltődnek a telepeim".
Sose fárasszátok ki magatokat ennyire. Ha nagyon ki vagytok merülve, ízetlenné válik az élet. Én pedig már tudom, már sokszor voltam így, és mégis újra és újra elkövetem ugyanazokat a hibákat. Jól szét kéne rúgni a valagam!