Zzsuppssssz!

Fejest ugrottam az állampolgári öntudatba.
Elindítottam a névváltoztatás iránti kérelmem. 20 éve fontolgatom, de az adminisztrációs bonyodalmak miatt mindig visszariadtam, holott jogom van hozzá, hogy úgy hívassam magam ahogy az nekem a legjobban tetszik. A választott keresztnevem hálistennek -bár elég ritka, de- anyakönyvezhető, így másfél hónap múlva már nem kell gáncsoskodó munkatársaknak meg ostoba szomszédoknak magyarázkodnom, hogy miért az a nevem ami. Azért, mert nekem az tetszik. Pont.

Utána beugrottam tüdőszűrésre is, ott derült ki, hogy a nagy iratrakosgatás közben otthon felejtettem a TB-kártyám. A szűrést azért megcsinálták -majdnem úgy, mint amikor a teheneket hajtják a vágóhídra, és mindegyik kap a farára egy hatósági billogot-, de a nőgyógyászhoz már nem mertem így elmenni, majd hétfőn. Jaj, de pocsékul fog kezdődni a jövő hét!

Délután megnézzük a plakátkiállítást, majd beszámolok. A tavalyi anyagban volt néhány nagyon jó, biztos hogy az idén is érdemes kimenni.