Brünnhilde szikláján

Valló világ

2004/11/23

:-)) Szépjóestét!

Cudar idő van :-((
Azt hiszem, busszal kell mennem dolgozni. Nem mintha félnék a megázástól, egy kis őszi eső nekem meg se kottyan, hanem ilyenkor az autósok iszonyúan viselkednek. Nem lassabban és óvatosabban vezetnek a rossz látási viszonyok, a vizes utak és a takonyszerűen csúszós avarcsomók miatt, hanem pont ellenkezőleg; még gyorsabbak, a kormányt még véletlenül sem mozdítják meg, hogy egy pocsolyát vagy egy bringást kikerüljenek, mennek mint a vadbarmok, árkon-bokron keresztül. Az összenyálkásodott avarral borított mellékutcában nyolcvannal mennek, a jobbkézszabály meg mintha nem is lenne.
Bizisten, ilyenkor a halálát kívánom ennek a sok baromnak, akinek autót ugyan adott az isten, de észt és józan belátást már nem.

Más:
máma nagyon jó véleményem alakult ki pár hozzám hasonló, nagyfőnökök előszobájában telefont kapkodó és iratokat rendezgető kolléganőről.
Az illetékesek elfelejtették az egyik kollégaát, aki 34 év után most megy nyugdíjba. Hogy egy megfelelő színvonalú kis megemlékezést tarthassunk és némi emberi gesztussal átadott pénzmag is járjon a dologgal, persze millió engedély meg aláírás kell, normális menetrend szerint egy ilyen ügy megszervezése több mint egy hét.
Másfél nap alatt megcsináltam :-))
A kolléganők nagyon aranyosak voltak, a köteg papírt úgy adták kézről-kézre mint valami bonbonos dobozt. Minden nagykutyának az orra alá lett dugva, minden engedély alá lett írva és le lett pecsételve. Kézben. Senki ki nem engedte a markából, amikor meglett azonnal hívott, vihettem az iratokat a következő állomásra.

Egy ízem se kívánja most a dolgozóba menést.
Fáradt is vagyok, nyomorogni kell a buszon, az éjjel meg majd nyilván várni is, végtelennek tűnő negyedórákat.
Majd énekelgetek az esőben :-/