:-)) Szépjónapot!
Máma a főnököm kétszer is átmelegítette a szívemet.
Először, nézte ő is a káoszt a tegnap üzembe helyezett vadiúj szerveren. Kérdi, hogy mitől van ez, meg hogy lehetne-e valamit csinálni. Én elmondtam neki amit gondolok, ő meg mondta, hogy akkor most szépen hívjam fel az informatikai főnököt, hivatkozzak rá és mondjam el neki is. Iszonyú fura érzés, hogy alapfoku operációs rendszerek ismeretből és valamivel felsőbbfokú alkalmazás-kezelésből kellett kiselőadást tartanom egy informatikai főnöknek, de meghallgatott, köszönte is szépen az ötleteket. Kíváncsi vagyok, mi lesz belőlük.
Aztán, miközben egy külföldi delegáció programját állítottuk össze, a főnököm megkérdezte, hogy mennék-e velük tolmácsolni. Mondom, négy éve még mentem volna, de azóta nem hogy nem tolmácsoltam, de nem is beszéltem angolul, úgyhogy inkább ne (a jogász bikkfanyelvről még nem is beszéltem). Csak úgy foghegyről vetette oda, hogy ha úgy gondolom, hogy szombatonként eljárnék egy tanfolyamra, akkor elintézi, hogy fizessék. Vagy ha nem hétvégén, akkor esténként vagy reggelenként.
Mondom: REGGELENKÉNT!! Munkaidőben!!!
Hát kérem, akinek ilyen főnöke van, az azért nyelhet egy kicsit Ms Passziánsztól vagy Cuppancs kisasszonytól! :-))

Más:
akinek két állása van és nincs ideje vacsorát főzni, de enne valami finomat, az fogjon két szem paradicsomot, vékonyan szeletelje bele egy tálkába és szórja meg bazsalikommal majd vékony kis cikkekre vágva borítsa be egy fél camembert sajttal. Picit sózza, locsolja meg olívaolajjal. Tegyen be pár szelet kenyeret a pirítóba, mire az kész, a sajtos paradicsomsaláta is összeérik, fogyasztható. Lehetne ugyan több időt adni neki, de pont az nincs. Mármint idő.

Gyurcsány ámokfutásáról majd estére fejtem ki a véleményem, már ha össze nem esek a fáradtságtól. Vagy le nem fagyok a bringáról.