:-) Szépjónapot!
:-( ritka ronda egy nap.
Már másfél hónapja működni kéne annak a nemzetközi osztálynak, ahol én is dolgoznék. Úgy néz ki, hogy májustól már tényleg felállunk, hát beiratkozott a csapat egy intenzív hétvégi nyelvtanfolyamra. A főnököm mondta, hogy a cég fizeti.
Máma reggel Ms Passziánsz sipítva fogad, hogy mi van a nyelvtanfolyammal, most hívta a személyzetis, nem tudják fizetni, ő ilyen feltételek mellett nem megy, micsoda szervezés ez, blablabla... Mindezt magas fejhangon.
Jó.
Mivel az egész csapatból senki sincs bent mert vagy külföldön vannak vagy nem kezdtek még dolgozni, hívom a személyzetist én magam.
tényleg nem akarják fizetni.
Jó.
Mondtam neki hogy magasról leszarom, ezen ne múljon, én fizetem a saját tanfolyamdíjam. Ha nekik nem éri meg, nekem igen, hogy jobban tudjam végezni a munkám. Egyébként meg jobb ha tudják, hogy még egy frottirzoknis, gyűrött inges cefre-nagykereskedő garázs-boltjában is jobb dolgozni, mint egy ... szóval mint itt. Úgyhogy miattam ne aggódjanak, a többieket meg majd kérdezzék meg, ha bent lesznek.
Csak arra ügyeltem, hogy nagyon halkan beszéljek; tapasztalatból tudom hogy úgy jobban kidomborodnak a csúnya szavak. Az az igazság, hogy már Ms Passziánsz rikácsolása is kikészített, egyszerűen muszáj volt gorombának lennem.
Nem telt bele egy óra, maga a humán erőforrás menedzserek humán erőforrás menedzsere lépett az irodába (teljes egy egész emeletet kellett neki lesétálni) és szélesen mosolyogva közölte, hogy rendben van, fizetik a tanfolyamot, csak valami félreértés volt. Visszamosolyogtam, hogy van ilyen.
Szinte látom a nevemet a listán, hogy a legközelebbi nadrágszíj-megszorításnál engem építsenek le először, de az a helyzet, hogy tényleg leszarom.

A délután sem volt jobb, mert bár nem volt ma főnök és a telefonok is viszonylagos nyugalomban voltak, szóval teljesen ki tudtam üríteni a "függőben" dossziémat, mindent meg tudtam csinálni amire a múlt héten nem került sor, de mindezt olyan zajban, cuppogásban, pletykálkodásban, csiripelésben, vihogásban, hogy majd szétszakad a fejem. Délután még tanulni is tudtam volna, ha legalább negyedóra csend lett volna az irodában, de ezek még a telefoncsörgést is túl tudják kiabálni.

Más:
Kicsit szégyelltem magam a multkori kirohanásom miatt, amikor a döntésképtelen jelzővel illettem a szadeszt.
Hát most tessék, itt van, a koalició ezt érte el a töketlenkedésével:
A Fidesz országos szimpátiaszavazást hirdetne a köztársági elnök jelölt személyével kapcsolatban ... NOL

De most komolyan!
Hát normális dolog ez? Istenből is bohócot csinálni? (bocsánat, ez egy szólás, most nagyon ide illik)
Elképesztő!
Amikor két párt kölyökkutyák módjára demokráciát játszik, húzzák-cibálják, aztán az egyikük odakap, a másik felnyüszít, komolyan összemarakodnak és mind a kettő megsértődik.
Az, hogy a fidesz minden témát azonnal a populistább végéről fog meg, már meg sem lep.

Egyébként még régebben akartam a blogra szerkeszteni egy kis szavazást, hogy az én olvasóim kit szeretnének köztársasági elnöknek. Lévai, Horn, Szili, Bihari és a többi közszájon forgó név mellett magamat is fel akartam venni a listára, esetleg anettkát és győzikét, ezzel is jelezve, hogy mennyire komolytalannak tartom a kérdés ilyen formájú tárgyalását. Ez a mostani elnökválasztás ugyanis még nevetségesebb mint az öt évvel ezelőtti, amikor is Torgyánt nem akartuk köztársasági elnöknek.
Szóval, lényeg a lényeg, összeállítottam egy kis listát szavazólapot és gondolkodni kezdtem, hogy én kire is szavaznék.
Jó szívvel egyikre sem. És nem azért nem, mert kifogást találnék mondjuk Sólyom Lászlóban, hanem azért nem, mert eleve már azzal, hogy egy ilyen marakodásban felmerült a nevük, be is szennyeződtek. Szóval senkire sem szavaznék azok közül, akiket idáig említettek, vagy pláne, akik maguktól jelentkeztek.
Hát akkor, kire?
Hát, mondjuk például Szabó Magdára.
Intelligens, gerinces, szilárd erkölcsi elvei vannak, itthon is és nemzetközileg is elismert nagy tekintélyű író, aki ráadásul egy csinos nő, méltón képviselhetné az országot. Akire büszke vagyok, hogy a honfitársa lehetek.
Nna, ezen a ponton jöttem rá, hogy ez a kérdés egyáltalán nem olyan vicces, mint ahogy ezt én a pártok kicsinyes marakodásából látom.
Olyan szavazólapot, amin együtt -és ilyen kapcsolatban- szerepelnek ezek a nevek, még viccből sem állítok össze.
Az elnökválasztás ugyanis nagyon komoly dolog, amiből nem kéne ilyen nevetséges huzavonát csinálni, mint amilyet éppen a pártjaink művelnek. A fidesz meg jobbat is kitalálhatna, mint a kereskedelmi tévéktől ellesett sms-szavazás. A szadesz meg egyenesen most veszítette el a szavazatomat.
(Csak az a baj, hogy senki nem nyerte meg.)


Mégmás:
a nagyfiam fényképe bmp formátumú, amit nem fogad a tár.hu, tehát nem tudom ide kitenni, hacsak valaki nem segít vagy átkonvertálni a képet, vagy találni egy olyan helyet, ahol fogadnak bmp fájlokat.
Előre is köszönöm a tippeket: brünnhilde@freemail.hú, természetesen ékezet nélkül :-))