Cudar egy nap.
Az éjjel nem tudtam aludni, reggel meg elaludtam. Munka dögivel, ki sem látszottam belőle. Ricsaj.
Félreértés. Az egyik kolléganő jön, hogy nem tud e-mailt küldeni. Ja, hát ki se volt neki nyitva az outlook.
A helyzet az, hogy direkt kibaszásnak vettem, türelmetlen voltam, valószínűleg pofákat is vágtam. Amikor annyi munkám van, akkor had ne kellessen már abbahagynom amit csinálok, átmenni egy másik irodába, felfogni hogy mi a baj és megnyitni az óutlukot aztán hazamenni, megkeresni hogy hol tartottam és újra felvenni a fonalat.
Aztán kiderült, hogy ez a kolléganő most egy hete határozta el, hogy megtanul dolgozni a géppel, eddig még soha nem kellett neki használni.
Nna.
Jövő héten lehet visszaszívnom az egészet, bocsánatot kérni és tanítgatni.
Amit (mármint a tanítgatást) egyébként szívesen csinálok, már ha valakin lehet érezni, hogy tényleg szeretné csinálni.
Most mennem kell a másodmunkahelyemre, telefonáltak, hogy holnap vendégeket várnak.
Egyrészt nincs erőm mérgesnek lenni, másrészt viszont nem olyna nagy baj, vasárnap kevesebb munkám lesz.

Más:
Távozik az Operaház igazgatója index
Igazán sajnálom, Szinetár Miklós hosszú évekig igazgatta az Operaházat, rengeteg remek előadás köthető a nevéhez.
Aztán valahogy úgy alakult, hogy az elmúlt néhány évben -a felújítás óta- nagyon kijutott az Operaháznak. Először az Orbán kormány megsokszorozta a támogatását, lecserélte az igazgatót - éppen szinetár Miklóst. Az új igazgató azzal kezdte, hogy a háromszoros állami támogatás mellett duplájára emelte a jegyek és a bérletek árát. Különösen a bérletek áremelése volt durva, alig lett olcsóbb, mintha egyenként vettem volna a jegyeket, viszont a bérletet előre, még májusban ki kell fizetni a következő évadra.
Aztán jött a kormányváltás, az az igazgató ment, jött vissza Szinetár Miklós és hozott magával egy közönségbarátabb hozzáállást, legalábbis ami a bérlet árakat illeti.
A kormányzat közben szépen lassan nyesegeti vissza a többi színházhoz képest magas állami támogatást.
Szóval nem könnyű a helyzet.
Őszintén szeretném, hogy ez a mostani vita ne a pénz körül folyna, ha nem politikai vita lenne. Ha nem arról szólna, hogy melyik kormányzat támogatja és melyik akarja megfojtani a kulturát, hanem a művészi megújulásról. Minden művészeti ágban vannak korszakok és korszakváltások, az opera világszerte éppen változóban van.
Nem válságban van, hanem változik!!
legalábbis remélem, hogy nálunk is ez a helyzet.
Remélem, hogy az új igazgató mer majd kicsit modernebb lenni. Szinetár remek igazgató, de művészileg egyáltalán nem mert semmit frissíteni. Ez az én véleményem persze, csak a legutóbbi példa: felújították a Pikk Dámát, teljesen klasszikus rendezés, holott a darabteljesen mai témájú, egy betegesen szenvedélyes kártyásról szól.
Szeretném, ha az új igazgató ezen változtatna. Egyáltalán nem lehetetlen egy társulaton belül megtartani a hagyományos előadásokat és néha becsempészni valami frissebbet, modernebbet.
Az igazgató úrnak pedig jó pihenést kívánok, kívánom neki, hogy ne sértetten vonuljon vissza, hanem azzal a tudattal, hogy ő megtette a magáét amikor kellett.