:-) Szépjóestét!
:-(
Pocsék egy nap volt.
Ma voltam először dolgozni, nagyon-nagyon rossz volt. Azt hittem pedig,
hogy majd bele fogok fulladni a felgyűlt munkába (egyébként annyi gyűlt fel,
hogy akár bele is fúlhatnék) de nem, csak mímelem a munkát, semmi kedvem
semmihez. Mindenki csak bánkódik, és ami még annál is rosszabb, úgy
érzékelem, hogy elkezdődött a helyezkedés. Még csak halvány jelek vannak,
de az elkövetkező hetekben el fog durvulni a helyzet, abban biztos vagyok.
Mi meg csak búsulunk, nagyon-nagyon hiányzik - eltünt az irodából az
életkedv, a biztonságérzet.
Néha tényleg elég volt két mondatot beszélni vele, csak most döbbenek rá,
hogy úgy csünghettünk rajta mint apró kis energiavámpírok. Éppen csak
rányitni, vagy éppen csak ránk nyitott, aztán egész napra el voltunk látva jó
szóval.
De tényleg ilyen volt, ez volt az élete, működtetni egy rendszert, kihozni a
benne dolgozókból a legjobbat, figyelni hol akad, ott egy jó tanáccsal lendíteni
kicsit és figyelni, figyelni a folyamatokat és közbeavatkozni, ha kell.
Nagyon hiányzik.
Most pedig legalább 10 órát fogok aludni, a múlt heti kávéüzemmódot még
mindig nem tudtam kipihenni.