Úgy tűnik, ezúttal sikerült belenyúlnom a jóba.
A mester jött, kiszivattyúzta az aknából a vizet, várt pár másodpercet, lépett néhányat és azt mondta, hogy itt van a csőtörés.
Feltörte a betont és basszus, tényleg ott volt!!
Emberek, manapság még létezik olyan vízszerelő, aki fejben ki tudja számolni, hogy az adott talajszerkezetben a nyomóvezetékből szökő víz adott idő alatt mennyi utat tesz meg!!
Bizisten, ha lenne kalapom, megemelném előtte.
Igaz, a számla vége kilencvenezer Ft körül lesz, készpénzben, a ház meg csak átutalással fizethet.
A program az, hogy fogtam a bankkártyám, vettem fel pénzt a saját számlámról, a saját pénzemmel kifizetem a mestert, a számla összegéről írok egy átutalást, azt aláíratom a társasház aláírásra jogosult tagjaival, majd hétfőn elviszem az ótépébe és a ház számlájáról átutaltatom magamnak a pénzt.
Mindezt csak azért, hogy ingyen dolgozó közös képviselőként nehogy elsikkaszthassam a házipénztárt.
Basszák meg.
Gyűlölöm a felesleges köröket, a feszültség ilyenkor megállíthatatlanul nő bennem, majd még jövök.

Hanem, ez a vízvetékszerelő, hát bizisten, két éve három pasi rohangált az udvarban egy ultrahangos mérőkészülékkel, mégis "tévedtek" fél métert. Ez meg csak úgy, hopp, azt mondta hogy itt van a csőtörés és ott is volt. Aki kéri, annak e-mailben elküldöm a telefonszámát.