Brünnhilde szikláján

Valló világ

2006/07/20

:-) Szépjóestét!

Van egy ember, egy szép és gazdag országban él, aki nyolc vagy kilenc éves korában kitalálta, hogy gilisztákat ás ki a földből és jó pénzért eladja a horgászoknak. Később szöcskéket is gyűjtött, egész szépen ment az üzlet, annyira, hogy minden segítség nélkül, pusztán a giliszta üzletre támaszkodva el tudta végezni az agrár egyetemet. Ma abban a szép és gazdag országban talajfertőtlenítő mérnök és mostanában már a helyi középiskolában is tanít, környezetgazdálkodást. Szerintem hamarosan könyvet is fog írni -hacsak már el nem kezdte-, mondjuk a régiója mezőgazdaságának a történetéről, vagy a környezetgazdálkodás oktatásának módszertanáról, vagy a különböző talajok fertőtlenítéséről. Egész biztos vagyok benne hogy valamelyiket megírja, sőt, lehet mindet hisz még ötven sincs, bőven van ideje átadni a nyolc éves kora óta gyűjtött tudását és tapasztalatát.
Gyönyörű, tiszteletre méltó, nyílegyenes életpálya.
Egyébként ő sem boldog, neki is sok dolog hiányzik az életéből, de egyrészt még van ideje pótolni a mulasztottakat, másrészt pedig legalább az életének egy kis részlete rendben van.


Más:
Cuppancs Kisasszonytól elnézést kell kérnem, nem kibaszásiból várakoztatott, hivatalos ügyet intézett. Csak éppen nem mondta a szívemszottya hogy nem tudja mikor jön vissza, én meg beültem a titkárságra egy bögre kávéval, gondoltam, félóra lazítás rám fér. A munkám hegyekben tornyosul az asztalomon, letelik a félóra, jó, hát kicsit késik, háromnegyed óra, a francba, egy óra, akkor már ideges lettem, megkértem Griberlis Kollégát hogy hozzon át egy pár dossziét, addig is olvasok legalább, mert adatokat rögzíteni ugye csak az erre a célra telepített speciális gépen tudok.
Mondjuk szól, hogy hosszan elmarad, akkor már eleve betárolom magamnak azt a féle munkát, amire nem kell nagyon koncentrálni, amit a titkárságon is lehet csinálni. De nem, ő puszikálédesem, csak megebédel és már jön is. Én meg két órán keresztül csak néztem ki a fejemből, néha felvettem a telefont, átnéztem a hírportálokat. Ami nem lebnne baj, ha holnap nem kéne behoznom a mai lemaradást.
Nno, dühöngés vége, megyek aludni szépülni.