Brünnhilde szikláján

Valló világ

2006/08/28

:-) Szépjóestét!
Azt hiszem, az A testőr volt az utolsó film, amire Michael Dougles miatt ültem be. Titokban én is imádom ám a szekszi, macsó pasikat akik minden csávából kivágják magukat és még formás, kerek fenekük is van. M.D. az egyik ilyen ideálom.
Illetve hát volt az egyik ilyen ideálom.
Nagyon profin megcsinált film, hiteles, a nézőt kileli a hideg ha arra gondol, micsoda energiát igényel egy amerikai elnök védelme. Éles eszű, edzett, bátor, tökös pasik kellenek ehhez a melóhoz. Douglesnek ez a fajta alakítás különösen megy, mondhatni, hogy a kisujjából rázza ki. Ez meg is látszik az alakításán - a kisujjából rázza ki. Rutinszerű, pontos, megbízik az operatőrben és főképpen a vágóban. Ez utóbbi remek munkát végzett.
Nem kínlódok tovább, kimondom kerek-perec; untam a filmet. Az a helyzet, hogy én minden ilyen pontosan kidekázott akcófilmet unok, úgyis tudom, hogy ki nem lehet áruló, ki marad élve, ki kinek az életét fogja megmenteni. Szóval a film felét már előre tudom, a másik fele meg kevés ahhoz hogy az egész estét végigizguljam.
Ebben a filmben az egyetlen, valódi feszültséget akkor éreztem, amikor kaotikus, gyorsan vágott klipekben mutatták azt a rengeteg életveszélyesen fenyegő levelet, amit elmebetegek írnak az USA elnökének. De ez is csak félizgalom volt mert sejteni lehetett, hogy egy Dougles féle nagyágyú nem egy dilinyóssal fog megküzdeni.
Aztán, az ilyen filmekben elengedhetetlen másik szál, a szeksz.
Douglas és Basinger között kábé akkora szekszuális feszültség vibrál mint két lemerülőben lévő szárazelem között. Vagy még inkább, mint két plasztikai sebész szikéje között. Mind a kettő frissen van felvarrva, direkt ehhez a filmhez, még túl frissek a varratok ahhoz, hogy hiteles lehessen a mimikájuk. Az egyetlen igazán erotikus jelenetet az a gyönyörű, hat és fél láb magas, fekete ügynök produkálja aki éhes szemekkel bámulja az Eva Longorina alakította zöldfülő ügynöknőt. Nos, az a srác úgy néz, hogy még lőgyakorlatra is járnék, csak hogy egy pasi 'úgy' nézzen rám - egyszer az életben. Olyan bakikat pedig már meg sem említek, hogy az otthonról, egy szál pendelyben megszökött szuperügynökön golyóálló mellény van, de amikor ugyanez a szuperügynök az elnök életét akarja megmenteni már nincs rajta golyóálló mellény és megsebesül. Hú, azta mindenit, milyen megható!
De abba is hagyom a fikázást, a film mindezek ellenére izgalmas, bizonyosságként legyen itt néhány kérdés, amit a barátném tett fel a moziból hazafelé jövet:
- Most akkor megdugta? Nem a first ladyt, azt tudom hogy meg, hanem a barátja feleségét? Jéé, tényleg nem? Te honnan tudod? Ők mondták? Mikor? Azt a fiatal csajt se? nahát? szerinted az áruló ki akart ugrani? ugye mégse akarta megölni az elnököt? aha, szerintem is, megzsarolták, azért. És azt a négert miért lőtték le? Aha. Hogy ő jött rá először, hogy áruló van közöttük? mIért nem Dougles jött rá, hát ő volt a főszereplő, nem? De miért csalta meg, hát az elnök sokkal jóképűbb mint Dougles? Nekem jobban tetszett. Szerinted utána folytatódott a viszonyuk? Te, most az elnök megtudta vagy nem, hogy a felesége lefekszik a testőrével? - és így tovább és így tovább.
Miközben automatikusan válaszolgattam a kérdésekre az jutott az eszembe, hogy ez a forgaókönyv béli elnök csak demokrata lehetett, mert a G8 találkozón olyat mondott, hogy az USA-nak alá kellene írni a kiotói egyezményt.

2 Comments:

  • At 9:29 du., Anonymous Névtelen said…

    Én viszont Kiefer Sutherland miatt néztem meg, akinek imádom a cakkos fülét. :-) De tényleg nem túl jó film. OK, rendesen meg van csinálva, Douglas még mindig profi producer és színész, tudja mikor minek kell következnie, de a film túl kiszámítható, és a felvetett kérdések egy kardsuhintással vannak elrendezve. Hiteltelen.

     
  • At 8:08 de., Blogger Brünnhilde sziklája said…

    Hm. Hm. Ezt én eddig hogy nem vettem észre? Mármint a cakkos füleket :-))
    Az ilyen filmekben engem (a látványon túl) pont az szórakoztatna, hogy tele van váratlan (de azért logikus és hihető) fordulatokkal és hogy gondolkodásra és találgatásra késztet. De nem, csak szépen be kell ülnöm a fotelba és várni, hogy az alkotók milyen sorrendbe rakták a kliséket.
    Itt meg, a forgatókönyvíró úgy döntött, hogy ez lesz az áruló és az lett. Semmi eldugott utalás, semmi agymunka, csak ő az és kész.

     

Megjegyzés küldése

<< Home