:-) Szépjóestét!
jó kis vitát indítottam el a kettővel ezelőtti posztommal.
Persze, ilyen az ember, csupa ellentmondás, tépelődés, egyszer fent, egyszer lent, egyszer csupaszív, másszor irígy, néha liberális, néha annyira konzervatív, hogy már szinte pápista royalista.
Én nagyon megszenvedtem a mostani szellemi szinvonalamért és ideológiai álláspontomért, vagy hogy is nevezzem azt ami az agyamban van.
Tényleg.
Saját tapasztalatból tudom, hogy az ember bőrszíntől függetlenül egyforma. Gonosz vagy jó, okos vagy buta, önző vagy önzetlen, az mind nem genetikai adottság, hanem nevelés, szocializáció és kultúra kérdése. Arra is saját káromon jöttem rá, hogy időnként a politika és az általa gerjesztett indulatok nem hasznára, hanem kárára vannak az embernek.
Ilyen tapasztalottakkal a hátam mögött nem volt nehéz eljutnom oda, hogy az ember nevelhető, változtatható -- még a bűnözők is. "A lét határozza meg a tudatot" emlékszünk rá.
Nem csak az anyagi lét, a szellemi is.
sőt, elsősorban az, a szellemi környezet határozza meg a tudatot.
A kulturális szinvonal határozza meg az embert.

Kultúrember nem töri le a járdán parkoló autók tükrét még akkor sem, ha egyébként miatta nem fér el a járdán és kénytelen a bokáig érő szutykos, olajos tócsába belemászni.
Kultúrember nem kurvázza le azt, aki a metrón a lábának dönt egy bőröndöt és kiszakítja a harisnyáját.
Kultúrember nem ordít a munkatársaival, ha valamit már tizedszer magyaráz el de még mindig nem úgy csinálják.
Kultúrember nem négerez, nem cigányoz, nem buzizik. Hisz a Bibliának, vagy Szent Istvánnak, vagy a tudománynak és tudja, hogy minden ember egyenlőnek születik.
Legalábbis reméli és bízik bene, hogy ezt mások is így gondolják, és ha egyre többen gondolják így, akkor előbb-utóbb igaz lesz.
Léphetünk feljebb.
Kultúrnemzet nem néz le más nemzeteket azért, mert nem disznó, hanem mondjuk birka a nemzeti eledelük.
Kultúrnemzet nem hányja másik nemzet szemére a félezer vagy félszáz évvel ezelőtti sérelmeket.
Kultúrnemzet nem közösíti ki soraiból a vele egy területen élő, de más nemzetiséghez tartozó embereket.
Kultúrnemzet nem háborúzik.
Pláne nem polgárháborúzik.
tovább.
Kultúrember nem gyilkol.
Kultúrnemzet sem gyilkol. Bűnözőt sem.
Kultúrnemzet elég erős ahhoz, hogy ne omoljon össze némi 'devianciától'.
Kultúrnemzet nem fog kihalni csak azért, mert engedi, de legalábbis nem akadályozza az azonos neműek együttélését.
Egyáltalán, kultúrnemzet örül, ha minél sokszínűbb, sokhangúbb, sokízűbb.

Én teljes erőmből próbálok kultúrember lenni.
Nem töröm le az autók tükrét ha a járdán parkolnak - csak figyelmeztetésképpen behajtom.
Tudom, hogy rosszul teszem.
Nem ordítok a munkatársaimmal - inkább nem szólok hozzájuk. Már ha meg bírom állni, sajnos nem mindig.
Nem akarom a halálbüntetés visszaállítását - de ha megtámadnak, a legelső kezembe akadó tárggyal addig ütöm az illetőt amíg mozog. és plusz még egyet, csak a biztonság kedvéért.
Ha engem bántanak. Ha mást, ott tehetetlen vagyok, akkor csak a kezem szorul ökölbe. Fél óra múlva, amikor a sokk elmúlik, örülök annak hogy nem volt az elkövető nyaka a markomban.
És még csomó mindent próbálok nem csinálni, mert tényleg nagyon szeretnék kultúrember -ha nem is lenni, de- látszani.

A kultúrember nem attól kultúrember, hogy tökéletes és nincs benne semmi rossz vagy negatív.
A kultúrember attól kultúrember, hogy próbálja magában elnyomni a rosszat.
Még akkor is, ha néha nem sikerül.
De legalább próbálja.
Kultúrnemzet nem attól kultúrnemzet, hogy csupa zsenit ad a világnak. A kultúrnemzet attól kultúrnemzet, hogy befogadó és toleráns - még akkor is, ha néha ez azért nem olyan könnyű.
Kultúrember nem attól kultúrember, hogy fürdőszobával és könyvtárral felszerelt lakásba születik.
A kultúrember még csak nem is attól kultúrember, hogy képes magának fördőszobát és könyvtárat biztosítani.
A kultúrember attól kultúrember, ha néha beenged a fürdőszobájába egy idegent, aki máskülönben bepisilne az utcán.
A kultúrember nem attól kultúrember, mert hú_de_nagyon művelt.
A kultúrember attól kultúrember, mert próbálja betömködni a műveltségén lévő lyukakat és néha mer egy könyvet kölcsönadni, mert nem félti másoktól a tudását.

Kultúrember még csak nem is attó kultúrember, hogy nincsenek indulatai.
A kultúrember attól kultúrember, mert próbál uralkodni az indulatain.
Egy igazi kultúrember meg tudja bocsátani másoknak, ha nem tökéletesek.
Egy igazi kultúrember meg tudja bocsátani magának, ha nem tökéletes.

Igen, tudom, nem vagyok kultúrember.
Csak próbálkozom az lenni.
Nem mindig sikerül.
Sőt, elég ritkán sikerül.
De még mindig jobb, mintha úgy tennék, hogy kultúrember vagyok.