:-) Szépjóestét!
Remekül szórakoztam Az én kis falumon. Menzel lassú, életszagú, békebeli humora nagyon bejön nekem, a történet szövése is elbűvölt. És nagyon szépen van fényképezve, teljesen megértettem a doktort, amiért az út helyett inkább a tájra figyelt. Amikor ilyen bumfordi, esetlen és esendő figurákról látok filmet egy darabig mindig megbocsátóbb vagyok az emberekkel szemben.
Sőt, egy darabig még magammal szemben is megbocsátóbb vagyok.
Egyébként, nem csak a flancos prágai uraknak fájt a foguk Otek házára. Amikor megláttam a konyhájában azt a gyönyörű, kék mázas cserépkályhát, a nyálam majdnem elcsöppent. Nem is kályha volt, hanem kályha-sparhelt kombinácó, kék mázas cserépből rakva, de olyannagyon gyönyörűen, amilyet én eddig csak álmomban láttam. Ha valaha lesz egy házam, ki fogom kérni ezt a filmet, kikockázom a kályha képeit és olyat fogok csináltatni, kerül amibe kerül. Manapság lehet majdnem ugyanannyiba mint a ház, de üsse kő, nekem akkor is olyan kályha kell!!!
Más:
a végén nem lett semmi se a szépülésből, se a takarításból. A délutánt bankolással és bevásárlással töltöttem el. A megtakarított pénzemet két évre, 7,25 %-os kamatra lekötöttem. Nem tűnik soknak, de lakást szeretnék cserélni, semmilyen magasabb kamatú, viszont nagyobb kockázatú befektetést nem akarok. Aztán egy város széli nagy bevásárló központban felfrissítettem a bringás nadrág kollekciómat. Na jó, nem bringás- hanem macskanadrág, de mindegy is, mind a kettő borzalmasan áll rajtam, hát akkor már inkább egy 600 ft-os macskanadrágban röhögjenek ki, mint egy 6000 ft-os bringásban. Vettem mindjárt fél tucatot, hosszút is, térdig érőt is, hisz egy darabig még jó idő lesz.
Legalábbis remélem hogy jó idő lesz, mert a tőlem megszokott spontán céltudatossággal (vagy céltudatos spontaneitással? Ezen majd még gondolkodom.) vettem még harmadáron, 10 Ft híján 3000 Ft-ért (csak hogy mutassam, tisztában vagyok a kerekíthető összegek vásárlásra ösztönző hatásával) egy márkás, de tényleg nagyon márkás fürdőruhát. Egy másik, szintén nagyon márkás outletben pedig szintén előre megfontolt hirtelenséggel 6990, azaz 10 ft híján hétezer ft-ért vásároltam egy szuper mikroszálas télikabátot. Félcombig érő, lezipzározható kapucnival, az ujján a mandzsettát le lehet hajtani. Ez azért fontos, mert ha bringázok, akkor jó, ha hosszabb a kabát ujja, ha viszont csak kutyát sétáltatok benne, akkor nem szerencsés, ha a térdemig lóg.
Kéretik nem röhögni, ugyan mikor vennék egyetlen nap télikabátot is meg förőduhát is, ha nem augusztusban, amikor az egyik már, a másik pedig még le van árazva?
Teljesen logikus.
Szerintem legalábbis.
Remekül szórakoztam Az én kis falumon. Menzel lassú, életszagú, békebeli humora nagyon bejön nekem, a történet szövése is elbűvölt. És nagyon szépen van fényképezve, teljesen megértettem a doktort, amiért az út helyett inkább a tájra figyelt. Amikor ilyen bumfordi, esetlen és esendő figurákról látok filmet egy darabig mindig megbocsátóbb vagyok az emberekkel szemben.
Sőt, egy darabig még magammal szemben is megbocsátóbb vagyok.
Egyébként, nem csak a flancos prágai uraknak fájt a foguk Otek házára. Amikor megláttam a konyhájában azt a gyönyörű, kék mázas cserépkályhát, a nyálam majdnem elcsöppent. Nem is kályha volt, hanem kályha-sparhelt kombinácó, kék mázas cserépből rakva, de olyannagyon gyönyörűen, amilyet én eddig csak álmomban láttam. Ha valaha lesz egy házam, ki fogom kérni ezt a filmet, kikockázom a kályha képeit és olyat fogok csináltatni, kerül amibe kerül. Manapság lehet majdnem ugyanannyiba mint a ház, de üsse kő, nekem akkor is olyan kályha kell!!!
Más:
a végén nem lett semmi se a szépülésből, se a takarításból. A délutánt bankolással és bevásárlással töltöttem el. A megtakarított pénzemet két évre, 7,25 %-os kamatra lekötöttem. Nem tűnik soknak, de lakást szeretnék cserélni, semmilyen magasabb kamatú, viszont nagyobb kockázatú befektetést nem akarok. Aztán egy város széli nagy bevásárló központban felfrissítettem a bringás nadrág kollekciómat. Na jó, nem bringás- hanem macskanadrág, de mindegy is, mind a kettő borzalmasan áll rajtam, hát akkor már inkább egy 600 ft-os macskanadrágban röhögjenek ki, mint egy 6000 ft-os bringásban. Vettem mindjárt fél tucatot, hosszút is, térdig érőt is, hisz egy darabig még jó idő lesz.
Legalábbis remélem hogy jó idő lesz, mert a tőlem megszokott spontán céltudatossággal (vagy céltudatos spontaneitással? Ezen majd még gondolkodom.) vettem még harmadáron, 10 Ft híján 3000 Ft-ért (csak hogy mutassam, tisztában vagyok a kerekíthető összegek vásárlásra ösztönző hatásával) egy márkás, de tényleg nagyon márkás fürdőruhát. Egy másik, szintén nagyon márkás outletben pedig szintén előre megfontolt hirtelenséggel 6990, azaz 10 ft híján hétezer ft-ért vásároltam egy szuper mikroszálas télikabátot. Félcombig érő, lezipzározható kapucnival, az ujján a mandzsettát le lehet hajtani. Ez azért fontos, mert ha bringázok, akkor jó, ha hosszabb a kabát ujja, ha viszont csak kutyát sétáltatok benne, akkor nem szerencsés, ha a térdemig lóg.
Kéretik nem röhögni, ugyan mikor vennék egyetlen nap télikabátot is meg förőduhát is, ha nem augusztusban, amikor az egyik már, a másik pedig még le van árazva?
Teljesen logikus.
Szerintem legalábbis.
0 Comments:
Megjegyzés küldése
<< Home