Biztos az összes létező hullámhosszról áradó Jingle Bells kérgesítette meg ennyire a szívem, de ebben a fene nagy szeretetözönben nem állom meg, hogy ne fröcsögjek kicsit:
Mondja, kedves kedves Magyar Hírlap!
Azért kellett kirúgni R.Székelyt és Para-Kovácsot, hogy olyan újságírókat vegyen fel helyettük akik ilyen mondatokat bírnak írni?
"Az órákon vidáman adomázó, összességében kétszáznegyven diákot oktató pedagógus töretlen jókedvét elnézve az ember nehezen hinné, hogy a férfit és családját csúnyán megtréfálta az élet. "
Tényleg nem azért mondom, de ahhoz hogy ilyesmit olvassak, bőven elég elővenni a harminc évvel ezelőtti Népszabadságokat. Ennél tömörebben már csak az egyszeri vándor tudta elmesélni az életét, aki ezzel kopogtatott be az útjába eső tanyába: "Adjanak már egy pohár vizet, mert olyan éhes vagyok, hogy azt sem tudom hol alszom az éjjel!"