:-) Újra itt.
A lentebbi 7. poszt (a menórás javítva: hanukiás) továbbgondolása következik.
Tudom, hogy utánlövés, de mit csináljak, ilyen lépcsőházi alkat vagyok. Amikor a posztot írtam akkor is itt motoszkált a fejemben, de csak mostanra állt össze a kép.
Szóval az elmúlt hetekben hallottam párszor, hogy angolszász nyelvterületen terjedőben van, hogy a képeslapokon és céges üdvözleteken nem "Merry Christmas!"-t, hanem "Happy Holidays!"-t kívánnak egymásnak az emberek és a cégek. Tehát nem "Boldog Karácsonyt!" hanem "Boldog Ünnepeket!".
Merthogy így PC, azaz "Politically Correct" - azazhogy így nem sérti senki érzékenységét. Így nem sértődnek meg sem a zsidók, akik ilyenkortájt nem a Karácsonyt hanem a Hanukkát ünneplik sem a muzulmánok, akiknek viszont a Ramadan a legfőbb ünnepük. A hindukról és egyéb vallások követőiről most ne is tegyünk említést, így is épp elég bonyolult a képlet.
Khm. Khmkhm.
Szóval az a legújabb irányzat -hogy meg ne sértsünk valakit- hogy csak simán "Boldog Ünnepeket!" kívánunk egymásnak és mindeki ossza be magának, hogy mi neki az ünnep.
Khm. Khmkhm.
Anyukám erre azt mondaná, hogy az ilyesféle jókívánság olyan, mint a böjtös szar; se színe se bűze, de mégiscsak szar.
Híg fos, hogy egész pontos (bár politikalag inkorrekt) legyek.
De most tényleg!
Ha nekem van egy zsidó barátom, ugyan miért baj az, ha boldog Hanukkát kíván nekem?? Ugyan miért sértődnék meg?
És ugyan miért sértődnék meg, ha egy görög katolikus ismerősöm nem december 24-én, hanem két héttel később kíván nekem boldog Karácsonyt?
Eszem ágában sincs megsértődni, sőt, pont ellenkezőleg, megtisztelve érezném magam, hogy a saját hite szerint fejezi ki nekem a legőszintébb jókívánságait.
Lejjebb már írtam, hogy olyan vidékről származom, ahol alig éltek zsidók, fogalmam sincs tehát (na jó, van, mert utána olvastam) hogy mit jelent a Hanukka. Ugyanúgy fogalmam sincs (na jó, van, mert utána olvastam) arról, hogy mit jelent a muszlim Ramadan vagy a kínai Holdújév.
Viszont miért sértődnék meg, ha a Holdújév alkalmából egy kínai ismerősömtől kapok egy üdvözletet? Sőt, pont ellenkezőleg, iszonyú nagy megtiszteltetésnek érezném.
És mivel mindenki magából indul ki, azt sem feltételezem, hogy egy muszlim vagy zsidó vagy kínai ismerősöm megsértődne, ha én a sajáthitem kultúrám szerint küldenék neki karácsonyi üdvözletet.
Szóval lényeg a lényeg; ahelyett, hogy ezt az egészet bevonnánk valami politikailag ugyan korrekt, de ugyanakkor színtelen, szagtalan és jellegtelen mázzal, miért nem örülünk inkább annak, hogy a világ sokszínű és sokízű és izgalmas?
Miért ne vehetném megtiszteltetésnek, hogy egy -számomra- idegen kultúrából származó ismerősöm vagy üzleti partnerem elfogad engem másnak és a saját hite szerint üdvözöl engem?
És ugyan miért feltételezném, hogy ha én elfogadom őt, akkor ő nem fogadja el az én más hitem/kultúrám és megsértődik ha a saját legjobb meggyőződésem szerint üdvözlöm őt?
Szóval csak azt akarom mondani, hogy aki úgy gondolja, az nyugodtan kívánjon nekem boldog Hanukkát vagy Holdújévet vagy Karácsonyt vagy Ramadant vagy amit ő gondol.
Az a lényeg, hogy őszintén gondolja.
A lentebbi 7. poszt (a
Tudom, hogy utánlövés, de mit csináljak, ilyen lépcsőházi alkat vagyok. Amikor a posztot írtam akkor is itt motoszkált a fejemben, de csak mostanra állt össze a kép.
Szóval az elmúlt hetekben hallottam párszor, hogy angolszász nyelvterületen terjedőben van, hogy a képeslapokon és céges üdvözleteken nem "Merry Christmas!"-t, hanem "Happy Holidays!"-t kívánnak egymásnak az emberek és a cégek. Tehát nem "Boldog Karácsonyt!" hanem "Boldog Ünnepeket!".
Merthogy így PC, azaz "Politically Correct" - azazhogy így nem sérti senki érzékenységét. Így nem sértődnek meg sem a zsidók, akik ilyenkortájt nem a Karácsonyt hanem a Hanukkát ünneplik sem a muzulmánok, akiknek viszont a Ramadan a legfőbb ünnepük. A hindukról és egyéb vallások követőiről most ne is tegyünk említést, így is épp elég bonyolult a képlet.
Khm. Khmkhm.
Szóval az a legújabb irányzat -hogy meg ne sértsünk valakit- hogy csak simán "Boldog Ünnepeket!" kívánunk egymásnak és mindeki ossza be magának, hogy mi neki az ünnep.
Khm. Khmkhm.
Anyukám erre azt mondaná, hogy az ilyesféle jókívánság olyan, mint a böjtös szar; se színe se bűze, de mégiscsak szar.
Híg fos, hogy egész pontos (bár politikalag inkorrekt) legyek.
De most tényleg!
Ha nekem van egy zsidó barátom, ugyan miért baj az, ha boldog Hanukkát kíván nekem?? Ugyan miért sértődnék meg?
És ugyan miért sértődnék meg, ha egy görög katolikus ismerősöm nem december 24-én, hanem két héttel később kíván nekem boldog Karácsonyt?
Eszem ágában sincs megsértődni, sőt, pont ellenkezőleg, megtisztelve érezném magam, hogy a saját hite szerint fejezi ki nekem a legőszintébb jókívánságait.
Lejjebb már írtam, hogy olyan vidékről származom, ahol alig éltek zsidók, fogalmam sincs tehát (na jó, van, mert utána olvastam) hogy mit jelent a Hanukka. Ugyanúgy fogalmam sincs (na jó, van, mert utána olvastam) arról, hogy mit jelent a muszlim Ramadan vagy a kínai Holdújév.
Viszont miért sértődnék meg, ha a Holdújév alkalmából egy kínai ismerősömtől kapok egy üdvözletet? Sőt, pont ellenkezőleg, iszonyú nagy megtiszteltetésnek érezném.
És mivel mindenki magából indul ki, azt sem feltételezem, hogy egy muszlim vagy zsidó vagy kínai ismerősöm megsértődne, ha én a saját
Szóval lényeg a lényeg; ahelyett, hogy ezt az egészet bevonnánk valami politikailag ugyan korrekt, de ugyanakkor színtelen, szagtalan és jellegtelen mázzal, miért nem örülünk inkább annak, hogy a világ sokszínű és sokízű és izgalmas?
Miért ne vehetném megtiszteltetésnek, hogy egy -számomra- idegen kultúrából származó ismerősöm vagy üzleti partnerem elfogad engem másnak és a saját hite szerint üdvözöl engem?
És ugyan miért feltételezném, hogy ha én elfogadom őt, akkor ő nem fogadja el az én más hitem/kultúrám és megsértődik ha a saját legjobb meggyőződésem szerint üdvözlöm őt?
Szóval csak azt akarom mondani, hogy aki úgy gondolja, az nyugodtan kívánjon nekem boldog Hanukkát vagy Holdújévet vagy Karácsonyt vagy Ramadant vagy amit ő gondol.
Az a lényeg, hogy őszintén gondolja.
7 Comments:
At 10:08 du., Névtelen said…
aranyba kellene téged foglalni.
k
At 10:10 du., Névtelen said…
ja, deviszont nem menóra, hanem hanukia. a menóra a Szentélyben volt (vagyis hát arra emlékeztet), és csak hét gyertyának van rajta hely. A hanukia nyolcágú.
k
At 10:22 du., Brünnhilde sziklája said…
:-)
Kösz, de teljesen megkeveredtem; akkor mi a kilencágú, ami a lenti kék képen is van?
At 11:51 du., Névtelen said…
Bocs, hülye/pontatlan voltam. A Hanukkának nyolc napja van, mindegyikre egy-egy újabb gyertyát kell gyújtani a kilencedik (a szolgagyertya) segítségével. Így jön ki a kilenc. De mindez tökmindegy, egészen nagyszerűt írtál, az a fontos.
k
At 9:13 du., Névtelen said…
Egyetértek a Boldog Ünnepeket köszöntéssel kapcsolatban, de a többi szerintem pont fordítva lenne logikus.
Ha valaki nekem Boldog Hanukát kívánna, nem sértődnék meg, de nagyon hülyén néznék az illetőre. Nincs a Hanukával semmi bajom, csak hát mi közöm hozzá? Egy vallásos zsidó ismerősömnek természetes, hogy én kívánok Boldog Hanukát, mert ez neki ünnep. Ha ő Boldog Karácsonyt kíván, annak nagyon örülök, ez a tisztelet jele. Ha én Kívánom neki ugyanezt, azon még meg is sértődhet (a Megváltó születésének ünnepe ez, akit ők még csak várnak).
Miki
At 8:43 du., Brünnhilde sziklája said…
Miki, az eltérő vallások és kultúrák békés egymás mellett élésének pont az elfogadás a lényege és nem az, hogy a másiktól várjuk az alkalmazkodást.
Keresztény kultúrkörben felnevelkedett ember létemre ugyan miért kéne nekem emlékeznem arra, hogy mikor van Hanukka? Vagy egy szerbnek miért kéne fejben tartnia, hogy nálunk két héttel korábban van Karácsony?
A léyneg az elfogadáson van és nem az alkalmazkodni kéynszerítésen - és kényszerítés alatt az általad említett udvariasságot is értem.
ha elfogadok valakit, akkor nem azt várom tőle, hogy a határidő naplójában vezesse hogy neekem mikor van karácsonyom vagy húsvétom, hanem örülök annak, hogy az eszébe jutok akkor, amikor neki ünnepe van.
Megtiszteltesének veszem, hogy gondol rám amikor neki ünnepe van és nem elvárom tőle az udvarias alkalmazkodást.
Arról nem beszélve, hogy ha ő figyel az én ünnepeimre, akkor tudnia kell, hogy én zsidó vagyok vagy keresztény vagy hindu vagy ateista vagy akármni. Márpedig miért kéne neki tudnia, amikor nem arról szól a kapcsolatunk? És miért kéne nekem az orrára kötnöm, amikor az a magánügyem?
Ha a saját hitem és/vagy kultúrám szerint tartom az ünnepeket, az egy természetes dolog. Ha a másokét kell fejben tartanom, abból már hiányzik a legfontosabb; az őszinteség.
At 8:23 de., Névtelen said…
Teljesen egyetértünk, hogy az elfogadás a lényeg és az őszinteség a legfontosabb. De azt hiszem, félreértettél, én nem azt mondom, hogy bárkitől bármit elvárnék. Ha valaki Boldog Hanukkát/Ramadánt/stb. kíván nekem, azt a tisztelet, barátság jeleként nagyra értékelem és örülök neki. Ha a vallást/kulturális kötődést magánügyként kezeli valaki, akkor úgysem fog a hagyományai szerint köszönteni. A bejegyzésem arra vonatkozott, hogy ha ezeket tudom valakiről, én igyekezni fogok ismerni, észben tartani a jelentősebb hagyományait. Arra próbáltam utalni az előző posztban, hogy az általad javasoltakkal akár meg is sérthetsz valakit, ezt kerülheted el az én módszeremmel. Én csak próbálom azt tenni, ami szerintem helyes, és ha ezt hasonlóan (vagy hasonlóan jó szándékkal)viszonozzák, annak nagyon örülök.
Megjegyzés küldése
<< Home