Uhh, jajj, amikor az epernek 278 ft kilója a piacon, akkor azért abból már érdemes lekvárt főzni, ugye?? Nem várható, hogy ennél sokkal olcsóbb lesz, ugye??

Jajj, olllyannnagyon izgatott vagyok, még az orrcimpám is remeg. Időhiány okán már vagy három éve nem főztem be, csak hogy egy példát mondjak, azelőtt ilyenkor hazahoztam 20 kiló cukrot és abból nyár végére egy gramm nem maradt. Három éve is így indult, aztán rámdőlt a saját patyomkin világom és csak néhány üveg meggyre futotta az erőmből. Az akkor megvásárolt cukor éppen nemrégiben fogyott el, jó, ha 20 dekányi van itthon.
Szóval, hiányzik most énnekem az, hogy kirohanok a piacra, hazahozok 4-5 kiló epret, elrohanok a tecckkóba, hazahozok egy zsák cukrot, előveszem a vajdlingot, a szűrőt, a lekvárfőző lábost, leszárazom a szamócát, mosom, szűröm, mosom, szűröm, mosom, szűröm, főzöm, üvegeket válogatok, áztatok, mosok, öblítek, lekvárt passzírozok, a fröcskölő matériával összeégetem a képem, üvegbe töltés közben összeégetem az ujjaim, aztán levezetésképpen még dunsztolok egy kicsit. Szerencsére az már legalább magától megtörténik, ahhoz nékem nem kell csinálni semmit.
Nna, szóval, hiányzik ez nekem??
Gyümölcsrizs, bóti öntet helyett kissé darabosan hagyott házi eperlekvárral, ki kér??
Vasárnap reggel vajas pirítós, ízesített zselatin helyett valódi, enm túl édes eperlekvárral, ki kér?
Jajj, már látom a végzetem, estére úgy fogom magam érezni mint akit leszáraztak, háromszor megmostak és leszűrtek, öblítettek, főztek és passzíroztak.
De jó lesz nekem :-))