Brünnhilde szikláján

Valló világ

2007/10/31

:-) Szépjóestét!
Nagyon vicces, nagyon zsúfolt, nagyon-nagyon erotikus és rettenetesen túlfűtött kisoperákat láttam ma este.
Az utolsó darab, az A katona meséje pedig iszonyűan keserú és kiábrándult volt. Mondjuk, az erotika, pontosabban az állatias szaporodási ösztön ebben is szerepet kapott. Akkora falloszt mint amivel a Katonát elcsábító ördög büszkélkedhetett még a Krétakör sem merne mutatni, nemhogy a Magyar Állami Operaház - igaz, egy befogadó színház, a Thália szinpadán, de akkor is.
Viszont igen nagyon álmos vagyok, egyébként is, ezt az előadást még ülepíteni kell, annyira bonyolult volt. Három teljesen különböző karakterű darabot fűzött egybe a rendező, ez mondjuk nekem kicsit sok volt így. Jobban örültem volna, ha az első két darab, a Róka és a Mavra után van egy szünet és a harmadik darabot egyáltalán nem kötik az első kettőhöz.
Ezt csak azért írtam, hogy álmomban meg ne szökjenek a gondolatok, bővebben majd holnap, már alszom is.