Unom,

rettenetesen unom az UML-t és az objektumorientált izélgetést.
Biztos, hogy akarok én egy légitársaságnál dolgozni? Pláne, hogy Budán van. UML, + a fél városon keresztül kell majd magam verekedni, hogy odaérjek, jáhhááÁájjjjJJ!!
Az vígasztal csak, hogy ennek a lehetőségnek benne kell lenni abban az első pár tucatban, ami nem fog összejönni. Ergo, ha nem megyek el ide, akkor majd el kell mennem máshova, ahonnan kiejthetnek. Akkor meg már jobb rajta minél hamarabb túlesni.
Nem tudom, érthető-e.
Bezápult az agyam attól a sok szar osztálytól meg tartalmazástól meg függéstől meg komponenstől meg deklarációtól meg lószartól.
Nem tudom, hogy csinálom, hogy a klasszikus folyamatábrákat kisujjból rázom ki akármilyen bonyolultak, ezeket az objektumorientált izéket meg csak nézem, és halvány lila dunsztom sincs, hogy mit jelentenek. Illetve halvány fogalmam van, de az csak arra elég, hogy jól megijedjek tőlük.
Szerintem a hiba vagy az én készülékemben van, vagy az egyikhez jó tanárom volt, a másikhoz meg rossz.
Uhh, elfáradtam.