Életjel

Holnap már vagyok. Már persze, ha a netem megint cserben nem hagy.
Addig legyen elég annyi, hogy ha valaki vasúttal akarná bejárni az országot, ne tegye, mert ami itt van, az egy káosz.
Az ország egyik leggazdagabb városában, Gödöllőn a vasútállomás olyan mocskos és lepukkant, hogy az ember gyomra kifordul az alatt a három perc alatt, amig megveszi a jegyet. Legalább tiz éve nem volt se felsöpörve, se pókhálózva. A cserépkályha zugában tán még Munkás csikkek is vannak, biztos értékmegőrzési jelleggel. A sarkokban ronggyal szétmázolt szarfoltok bűzölögnek, tényleg undoritó az egész.
Az ország egy másik fontos közlekedési csomópontjában, a hatvani pályaudvaron este leszáll a kedves utas és fingja sincs arról, hogy hol van. A hangosbemondó éppen csak duruzsol, és ami a legrosszabb, hogy a Hatvan felirat nincs kivilágitva. Az ember csak megy a peronon, számlálgatja a sineket, talál egy aluljárót, lemegy, felbukkan, aztán egyszercsak meglátja az épület tetején a holdvilágban megcsillanó neoncsöveket. Basszákmeg, de tényleg, az azért a minimum lenne, hogy egy nyüves vasútállomáson sötétben is el lehessen olvasni a város nevét.
Bűz és sötétség, meg málló vakolatok, ez minden, ami az elmúlt pár napból megmaradt bennem. Jobb nem belegondolni, hogy az egész életemet itt töltöttem, sötétben, "Köpködni és dohányozni szigorúan TILOS!" táblák alatt terjengő húgyszagban és áporodott cigarettafüstben.

És az eszem megáll, de a világgazdasági válság kellős közepén, amikor bankok és hitelek dőlnek be, a tévében minden második hirdetést hitelt, méghozzá azonnali, bármire felhasználható, hitelbirálat nélküli, hosszú lejáratú kölcsönt vagy áruhitelt reklámoz. Vegyünk számitógépet a gyereknek 54 hónapra, havi négyezerpárszáz forintos törlesztőrészlettel! Csak egy telefon, és még bankba sem kell menni, házhoz hozzák. Mint ahogy házhoz jönnek a törlesztőrészletekért is. Sőt, ha a sok törlesztőrészlet nyilvántartása, esetleg tán befizetése problémát okoz, sebaj, nem idegeskedjünk, váltsuk ki a hiteleinket hitelkiváltó hitellel!
Basszus, hát ha már léteznek olyan diszkalkuliában szenvedő vadbarmok, akik ebbe az utcába belemennek, hát attól még a PSZÁF észen lehetne, és leállithatná az ilyen pénzügyi kamikáze akciókat!
Vagy nem?
A francba, ilyenkor gyűlölök nagyon mindenféle államalakulatot, mert pár konzumidióta vadbarom miatt bedől az egész ország és vele dőlök én is. Hiába vagyok takarékos, hiába birom megállni, hogy hitelből legyen 100 négyzetméterrel nagyobb lakásom és 1000 köbcentivel erősebb kocsim mint amit a teljesitményem alapján megérdemlek, a sok hülye miatt pusztulok én is a takarékbetétemmel együtt.



Viszont nagyon jó a Cseresznyéskert, holnap (ma) irok róla, mert nagyon fontos, nagyon, nagyon fontos. Pici érték ebben a nagy szutyokban.