Mózes

Ezt a filmet néztem meg ma délután, méghozzá nem mindennapi körülmények között.
Tegnap vásárlásba menet nézelődtem kicsit a faluban, és megálltam egy percre a baptista imaház előtt is. A Biblia éve plakát mellett volt egy kis cetli, hogy ma négy órakor vetitik a Mózes első részét. Éppen jöttek kifelé az imaházból, valaki megkérdezte keresek-e valakit, mondtam nem, csak nézelődök. És gondoltam, mi történhet, megkérdeztem, hogy bemehetnek-e olyanok is, akik nem tagjai a közösségnek. Mondták persze, ha csak a film érdekel is, nem gond, várnak szeretettel.
Hát én meg ma elmentem, mert kiváncsi vagyok egyrészt a filmre, másrészt meg miért ne, ismerkedni jó.
Hát ez utóbbit nem nagyon sikerült, az 5-6 kedves falusi néni a legalább 25 fokosra fűtött helyiségben kötött sapkában, télikabátban egyetlen szó nélkül, illedelmesen végigülte a filmet. Az egyiknek volt annyi megjegyezni valója, hogy érdekes volt látni, régen hogy éltek az emberek. Aztán kiléptek szépen sorban a fagyos, csillagfényes téli éjszakába, ugyanabban a kabátban, amit még ki se gomboltak az alatt a két óra alatt, amig a film tartott. Azért remélem nem fáznak meg.
A film egyébként jó volt, már persze ha valaki szereti az ilyesféle kosztümös történelmi filmeket. Engem csak az lepett meg kicsit, hogy e szerint az alkotás szerint a zsidók nem is nagyon akartak kimenni Egyiptomból, legalábbis maga a nép –Mózes családtagjainak kivételével- ennek semmilyen jelét nem mutatta. Volt az egyszem nép hangja, aki hol lelkesedett, hol kételkedett, hol meg ellenkezett Mózessel, de egyébként ebből a filmből kiindulva teljesen az maradt meg bennem, hogy az egész egyiptomi kivonulás egyedül Mózes magánambiciója volt. Ilyenkor lenne jó lekapni a polcról a Bibliát és elolvasni a történetet, de az ugye Pesten van.
Hát igy.
Szombaton vetitik a második részt, szerintem arra is elmegyek, tényleg érdekel a film.