A rend lelke

Holnap kukanap, délután kihúztam hát a ház kukáit, nehogy elfelejtsem.
Ahogy szoktam, kitolom a kapun, a kocsibeállón le a járdáról és beforditom, hogy a három kuka egy sorban, merőlegesen álljon a járdára. Igy van hely a parkoló autóknak kiállni, és nekem -amikor éjjel hazajövök- a bringával feltgurulni a lejtós kocsibeállón.
Van nálunk egy lakó, aki mindig egymás mellé állitja a kukákat. Onnan tudom, hogy olyankor mindig két kocsi között kell belaviroznom a bringával, vagy a szomszéd ház feljáróján jövök fel. Különösebben nem zavar, a külvárosban azért még szerencsére van annyi hely a kocsik között, hogy a bringával be tudjak menni a kapunkon.
Hanem, a szomszédasszonyt a jelek szerint nagyon zavarja az én kukakihelyezési módszerem :-)
Hazaérek, kukák gyorsan ki, bringa lezár, ajtó kinyit, sántikáló, farát húzó kutyának örül, jutalomfalatkába rejtett gyulladáscsökentő bead, kutyazacskó zsebbe belegyűr. A türelmetlen eb már a kapunál toporog. Hiába sánta és vén, sietni azért tud, nem kell elhinni, hogy a sánta kutyát hamar utól lehet érni, mert nem lehet. A kapun azért együtt megyünk ki, de a szemközti kutyapasihoz már megint egyedül rongyol be, én utána, nehogy megegye a kajáját. Mert a kutyapasik már csak olyanok, hiába vénebbek mint az országút, a kutyacsajoknak mindent elnéznek.
Mindez nem is fontos, lényeg a lényeg, hogy megvan az esti kiskör, hazaérünk, dobnám ki a kutyazacskót, hát mit látok, na mit???
Azt, hogy az én rendszerető szomszédom átrendezte a kukákat!
A kocsibeálló teljes szélességében, a járdával párhuzamosan szépen egymás mellé rendezte a három kukát, a bejárattól balra parkoló autó hátsó lökháritójától pont a jobbra parkoló autó első lökháritójáig ér a kukasorfal.
Rend a lelke mindennek, kukák a járdával párhuzamosan, punktum!
Basszus, de tényleg, soha az életben eszembe nem jutna, hogy csak azért átrendezzem a kipakolt kukákat, mert nem tetszik az a geometriai formáció, ahogyan azt valaki szándékosan, vagy véletlenül elrendezte, vagy odabaszta, vagy mittudomén.
És szerintem még dohogott is mellé, hogy milyen világ már az, ahol még a kukákat sem tudják tisztességesen sorba rakni.
Egy vicc az egész, de tényleg.
Irgalmatlan egyenlőtlenül vannak felosztva az erőforrások az emberek között, hiába.