Én próbálok kedves, értelmes, egyszerű kis nő lenni, de időnként valahogy mégis kiszabadul belőlem a HüPi.
Ma is. Jaj, nagyon szégyellem magam.
Szóval, a reggeli séta után (római, mint minden hétvégén) felültünk a 104-es buszra és kimentünk a vársosszéli nagy bevásárlóközpontba. Sajt, tésztaféle, rizs, fűszeráru, vörösbor, ananászbefőtt, kutyakaja, stb. stb.
A háztartási osztályon (istenkém, pedig hányszor megfogadtam már, hogy arrafelé nem megyek!!!) mit látok?? Csinos, sötétkék üvegből készült kis mécsesalátétek, akciós árban, 99 Ft/db. Hosszúkás, három mécses fér rá. Akik tavaly végigélvezték az olajoskancsócskákkal/ért vívott küzdelmemet, azok tudják, hogy nekem minden évben ki kell állítanom 16 db egyforma, nem túl drága, de mégis valami személyes és mutatós céges ajándékot. Ezeket az ovális kis mécsestartókat az isten is karácsonyi ajándéknak teremtette! Számítván arra, hogy az idén esetleg nő a létszám, vettem 20 db-ot. (A mécseseket egyelőre még nem vettem meg, egyrészt mert az mindig van otthon, másrészt meg azzal azért még tényleg ráérek.)
Szóval, szégyen nem szégyen, megvettem a munkaadóm munkatársainak adandó karácsonyi ajándékot. Most, áprilisban, húsvét után pár nappal. Ez van.
Senki sem lehet tökéletes, miért pont én lennék az? Igaz, ennél azért valamivel többet tartok magamról, tényleg gyenge pillanatom volt.

De ért ma még egy másik sokk is. Sajnos egy igen érzékeny oldalamon, a sajtok iránti rajongásom felől találtak el, telibe. A keménysajtok között felfedeztem két újdonságot, Karám és Gémes néven, nagyon kedvező áron. Gyönyörű, csavart szarvú magyar szürkemarha van a cimkéjükön. Kerestem hogy melyik a füstölt, hát mit látok???? "Élelmiszeripari készítmény növényi zsírral" Úgy dobtam el, mintha parazsat markoltam volna. A reggeli ital, a 12%-os "almalé", a tejsavóval javított szójaparizer meg a frissföl után itt az újabb allergizáló élelmiszeripari (inkább ipari, mint élelmiszer) készítmény.