:-)) Szépjóestét!

Nézelődtem a hírportálokon, de a helyzet az, hogy most csömöröm van a politikától. Most még nem tudom eldönteni hogy bennem van-e a hiba és gyengülök, vagy a politika vált nehezebben emészthetővé. Olyan pártok indulnak az EP választásokon akik nemmel szavaztak a csatlakozásra, ugyanakkor "igen, de"-re szavazó, a választásokon nyerni akaró és a közéletet igen markánsan meghatározó politikusok nem vettek részt a parlament ünnepi ülésén, ahol törvénybe iktatták a csatlakozást. Szóval, nem veszi be ezt az én gyomrom, inkább hagyom az egészet a fenébe.

Ma nagyon érdekes élményem volt. A metróhoz menet gyakran összefutok egy lánnyal, aki 7 (hét) különböző méretű kutyát sétáltat, a legkissebb elfér a legnagyobb hasa alatt. Nagyon profin bánik azzal a rengeteg ebbel, a blökik szépen, fegyelmezetten, rövid pórázon vannak. Ma nem álltam meg, megkérdeztem tőle, hogy hova viszi naponta azt a rengeteg kutyát, és hogy gyüjtött össze ilyen vegyes kollekciót belőlük? Teljesen természetes hangon mondta, hogy ő foglalkozására nézve kutyasétáltató, mindegyik blökinek más a gazdája. Eddig csak magazinok kis színeseiben olvastam ilyet, az életben nem hittem volna hogy nálunk is meg lehet élni kutyasétáltatásból. De ezek szerint meg lehet.
Nna, most egy átlagember két dologra gondolhat:
1. Mi a francnak kutya az olyannak, aki nem tudja elvinni sétálni?
2. Jól felvihette az Isten a dolgát annak, aki megengedheti magának a bérsétáltatót.

Nálam az első változat jött be, egy kutyusnak mégiscsak a gazdijával kéne sétálni. De aztán, amikor jobban belegondoltam, néha bizony nekem is kéne valaki aki tud bánni a kutyával és pár napra kisegít ha mondjuk beteg vagyok vagy elutaznék egy hétvégére.
És itt jön a csavar, ami elvette a rossz szájízem: ha ugyanis így áll a helyzet hogy egy ilyen szolgáltatásra van igény, akkor az azt jelenti, hogy egyrészt van az országban fizetőképes kereslet, másrészt van vállalkozószellem az igény kielégítésére.
Merthogy ez egy szolgáltatás, ugyanolyan mint az angolkorrepetálás vagy a fodrászat, sőt, még szakértelmet is kíván, akárki nem tud 7 kutyával botrány nélkül végigmenni az utcán.
Pontos számokat most nincs kedvem keresgetni, de láttam már grafikonokat amik a különböző országok nemzeti jövedelmét mutatták, a keletkezés helye szerint. És bizony minél fejlettebb a társadalom, a GDP annál nagyobb hányada termelődik szolgáltatásokból. Idegenforgalomból, oktatásból, személyi szolgáltatásokból és ezen belül mint újdonság, személyi edzőségből, rendezvényszervezésből, bérsétáltatásból. Miért is ne? A csaj megél belőle, a gazdik örülnek a segítségnek és fizetnek a szolgáltásért. Ha valaki fizet a vendéglői ebédért, a masszázsért, a ráncfelvarrásért meg a márkás ruháért, miért pont ezért ne fizetne? Pár ember megélhetése biztosítva van, a pénz meg ugyebár társadalmi szinten is forogatva szaporodik.
Hálistennek kezdünk piacosodni, keresletben-kínálatban gondolkodni, új, kielégítésre váró igények után kutakodni.

Más:
Ma 6 levelet kellett méregdrága merített papíron újranyomtatnom, mert megelőlegeztem egy doktori címet valakinek, akinek nincs. Nem is értem, mibe került volna neki nagyhirtelen ledoktorálni, miért engem kellett kétszer dolgoztatni?