Ma olyan mondatot hallottam, amitől megdermedtek az életfunkcióim.
Az előzmény, hogy egy vérzékenységben szenvedő kislány HIV-vírussal fertőződött a gyógyításához használt vérkészítménytől. 500 ezer Ft kártérítést és némi életjáradékot ítéltek meg neki (és sorstársainak).
És a mondat:
"A kártérítés azt a célt szolgálta, hogy a kárt szenvedettett olyan helyzetbe hozza, mintha a károkozó esemény meg sem történt volna."
Bikkfanyelv, le kell fordítani, de ahogy megértettem, úgy hűlt meg bennem az élet.
A nyilatkozót még cinikusnak sem nevezném, hisz pont arról szólt az egész hogy az azóta felserdült lány kicsit több segítséget kapjon.
De ez a szövegkapcsolat, az élethelyzetnek ez a hihetetlen morbiditása ökölbe rántotta a testem. Szétnéztem, és láttam, hogy nincs kit pofánverni. Valóban volt pár év, amikor az egészségügy és a gyógyszergyártás nem ismerte az összefüggést a vérkészítmények és a HIV fertőzések között (persze, volt pár olyan év is, amikor már ismerték az összefüggést, mégsem szűrték a vért, de ez most nem az az eset). A gyógykészítmény gyártója, az azt felíró orvos csak a dolgát tette, akkori legjobb tudása szerint. Az ügyvéd "kiharcolta", a bíró pedig megítélte az akkori legmagasabb kártérítést.
Most is kap a lány segítséget.
Tán csak ennek a rohadtul igazságtalan, céda életnek lehetne egyet bemosni, amiért ilyen szemét tud lenni egy kiszolgáltatottal.

Egy HIV fertőzést nem lehet meg nem történtté tenni!