:-) Szépjóestét!
Pompás nap volt, hosszú sétával, a Duna parton elfogyasztott tarjás szendviccsel, egy kupica unikummal, kiadós kutyaúsztatással, lassan elkortyolt kapucsínókkal, némi vásárlással és két remek mozival.
Ami a vásárlást illeti, úgy tűnik, hogy nekem az életben nem lesz már fehér szandálom. Ma két cipőboltban voltam, az egyikből egy formázott talpú, harántemelős, lépésrezgés-elnyelős, gerinckímélő hiper-szuper meggypiros utcai papuccsal jöttem ki, a másikból egy barna bőr, mintásan lyuggatott, csinos kis trottőrrel, amit az isten is irodai váltócipőnek teremtett.
Az rendben van, hogy senki sem lehet tökéletes, de azért nekem mégsem kéne ilyen tökéletlennek lenni.

A mai nap a túlzásoké volt, két filmet is megnéztem. A Svejket a világ semmi kincséért ki nem hagytam volna, a Még mindig lakótársat keresünk!-re pedig tegnap megvettük a jegyet.
Két teljesen különböző film, mindkettő remek alkotás. A Svejk egyszerűen kötelező darab, könyvben is, filmen is. Én imádom ezt a féle humort, tényleg kihagyhatatlan. A Lakótárs... kultfilm ugyan nem lesz, ahhoz túl nagy a felhozatal, de kellemes és tartalmas esti szórakozás.
De még a két filmnél is érdekesebb volt rácsodálkozni arra a hatalmas változásra, amit a két alkotás között eltelt 50 évben végbement.
A Svejk lassú film, hosszú jeleneteket, egész párbeszédeket vettek fel egyben, szinte kameramozgás nélkül. Legfeljebb egyik arcról a másikra vándorol a kamera, de nem összevagdossák a párbeszédet, hanem szép lassan mozdul a kép egyik szereplőről a másikra. Az áttűnések, a trükkök is lassúak, A megnyerően vigyorgó Svejk hoszú másodpercek alatt alakul át kucsmás orosz kémmé. Egyetlen jelenetben vettem észre, hogy amikor a kocsmáros elindult a korsó sörrel akkor harmada hab volt, amikor letette az asztalra, akkor csak egy ujjnyi úszkált a korsó tetején.
A Lakótársat... már jóval pörgősebb, sok a gyorsított/lassított kameramozgás, az áttünés, néha olyan a film, mintha egy fényképalbumot lapoznánk át hirtelen, pillanatok alatt változik a kép. És ez még lasúnak számít a hallivúdi szuperprodukciókhpz képest, valahol olvastam, hogy azokban átlag 4 másodpercekből vagdossák - ragasztják össze a jeleneteket.
A Svejk egyébként is hosszú, de az Örökmozgó mozi rendes, volt szünet. Pont mint a színházban, kis csengővel jelzik hogy mikor kezdődik az előadás.
Nagyon élveztem ezt a mai napot, a múlt hétvégii lustálkodás és a viszonylag laza hét után kellett ez a kis fizikai lefáradás és szellemi feltöltődés.
Igen csak ez volt az utolsó laza hetem, a neten már megjelent két vizsgaidőpont, szeptember közepén és végén. Ha minden összejön, akkor október végén mehetek záróvizsgára. Ha nem férek be, akkor november végén. Aztán vége, utána jó darabig nem fogok tanulni semmit. Legfeljebb az angolt és gombaismeretet.

Más:
egérfronton nem tudom mi van. Vettem egy olyan ultrahangos kártevőriasztót amiről Andrassew Iván is írt, remélem, beválik. Méreggel senki ne próbálkozzon, legfeljebb azért érdemes kitenni, hogy azzal jól belakik az egérke és nem rág meg más élelmiszert. Úgy tűnik, rezisztenssé váltak arra a hatóanyagra, mert tán még virgoncabb lesz a méregtől ahelyett, hogy megdöglene tőle.

Most megyek aludni, az utolsó pár mondatot szinte összegömbölyödve írtam.