:-) Szépjóestét!
:-( A nagyvárosi lét elidegenít? Elembertelenít?
Igen.
A bringám ugye szervízben, metróval mentem dolgozni, azzal is akartam hazajönni. Csak hát nem járt a metró, jó kis másfél órás kéjutazás volt 72-es trolival és 30-as busszal hazavergődni. Sejtettem pedig mi lehet az oka, de azért csak puffogtam, hogy mi a francért kell nékem ennyit szenvedni egy nyavalyás metró leállás miatt? Itthon aztán olvasom is, hogy gázolt a metró.
Tényleg nem tudom, mit kéne éreznem. Döbbenetet? Sajnálatot?
Egyik sem jön a szívemre, egyszerűen csak bosszantott, hogy a lassan araszoló, tömött buszon kellett rázatni magam. Pedig hát a metró sem kényelmesebb, csak az legalább gyors.
Tessenek vigyázni a biztonsági sávval, nem véletlenül van ott!
Ennyi egy emberélet, elpocsékolt másfél óra, kis kellemetlenség csupán, ha az ember nem személyesen érintett.
Délután aztán szövegszerkeszteni tanítottam az egyik barátnőmet. Építész a lány, illetve hát nő, ötven felé közeledik, de nyugodtan le lehet csajszizni, belevaló, jópofa, virgonc nőcske.
Mint mondottam, építész, a régi vágású, kézzel rajzolós fajtából, nagyon idegenkedik a számítógéptől, ő volt az, akinek a multkor ki kellett bogoznom az összekócolt műszaki leírását.
Nos, ma hozzáfogtunk; alapdolgok, fájl létrehozása, átnevezése.
Mert azt ugyan mondta neki valaki, hogy ne a gép által felajánlott Dok1 és Dok2 néven mentse el a fájljait, de azt már nem, hogy a Kovács1 és Kovács2 sem sokkal jobb. Most értette meg, hogy ha egy házhoz ír műszaki leírást, akkor az a legokosabb, ha mondjuk Rumbach25 néven menti el, mert akkor ránézésre tudja, hogy melyik épület műszaki leírása van ott. Ez tényleg alapdolog, de legalább egyszer értelmesen el kell magyarázni mit jelent a "beszédes fájlnév". És az értelmesen nem azt jelenti, hogy ÉN értsem, hanem azt, hogy az értse, akinek magyarázom!! Ha történetesen építész az illető, akkor építész nyelven kell beszélni vele.
Olyat sem mondtam neki, hogy akkor most megtanuljuk a Copy-Paste-t, hanem megkérdeztem, hogy szokott-e ugyanolyan szöveg előfordulni egyes műszaki leírásokban. Mondjuk a fűtésnél, hogy "központi gázkazán cirkóval, radiátorokkal" vagy hasonló. Erre tartott nekem egy kiselőadást a központi fűtésekről (hehe, nem vagyok építész :-)) de úgy tettem mintha érteném). Aztán felfogta, hogy ha egy fájlból át akar másolni egy szövegrészt egy másikba, akkor az a kijelölöm-vágólapra_másolom-beillesztem módszer, magyarul Copy-Paste - amely kifejezést ma még ki sem ejtettem a számon, ráér majd csak akkor megtanulni, ha már érti hogy mire való és be is gyakorolta.
Olyat sem mondtam neki, hogy na, most akkor megtanuljuk a fejlécet és a láblécet kezelni. Csak megkérdeztem, nem lenne-e jobb, ha minden oldal aljára oda lenne írva, hogy ki készítette a műszaki leírást, meg mondjuk a tervezői engedély száma. Minden egyes oldalra, pont úgy, mintha előre nyomtatott céges papírja lenne. Felcsillant a szeme, nahát, ilyet is lehet? Mondtam igen, és láss csodát, úgy kezeli a nézet menüben a fejléc-lábléc almenüt, mintha mindig is azt csinálta volna. A végén még ő kérte, hogy ha már a tevezői száma ott van, hát akkor a dátumot is írjuk be, merthogy az is kéne. Monden oldalra, igen! Alulra, vagy felülre? Alulra hát, felül hülyén néz ki, szóval akkor az a lábléc? Igen, mondtam, az a lábléc, írd be. Pontosabban szúrd be, mert a gép azt is tudja, magától beírni a mai dátumot, sőt az órát és a percet is.
Innen már csak egy lépés volt az, hogy a Ctrl+Enter billentgyűkombinációval új oldalt tudunk nyitni. Igen, mert a gép hülye, ha úgy csinálokok új oldalt, hogy nyomok egy csomó entert egészen addig, amig új lap nem kerül elő, akkor azt a gép nem új oldalnak értelmezi hanem csak simán 8 vagy 10 üres sornak. De ha azt mondjuk neki, hogy Ctrl+Enter az azt jelenti hogy ez egy új oldal, onnastól kezdve már nem a tetőszerkezetről van szó, hanem mondjuk a fűtésről.
Mondjuk. Vagy mit tudom én, nem vagyok építész.
Hálistennek.
Sosem bírnám megtanulni.....
Nno, hát valahogy így, közben megittunk egy vodkásüvegnyi házi ribizli szörpöt, a rottveilerje teljesen összenyálazta a farmerom, én meg úgy elfáradtam a nagy alkalmazkodásban mintha zsákoltam volna, de a barátnőm szeme csillog, alig várja a következő leckét, még házi feladatot is kért.
Hhuuu.
Közben elpöttyintette, hogy egyre kevesebb a tervezői munkája, valami ismerősénél lesz egy héten háromszor kézbesítő és takarító.
Basszus, az ész megáll, micsoda pocsékolása ez az emberi erőforrásnak? Merthogy én, a félresikerült már nem paraszt és már nem melós, de még messze nem is értelmiségi itt őrlődök a biztos takarítás és a bizonytalan irodai favágómunka között, az egy dolog, abban én is hibás vagyok! Na de egy építészmérnök????
Az ész megáll.
-------------------------------------------------------------------------------------------------
Utóirat:
lehet, hogy oldaltörést nem Ctrl+Enter, hanem Alt+Enter billentyűkombinációval lehet beszúrni?
Így, hogy nincs előttem a wörd, bizisten nem tudnám megmondani.
És tessék, játszom itt az eszem, hogy micsoda egy profi vagyok :-(
:-( A nagyvárosi lét elidegenít? Elembertelenít?
Igen.
A bringám ugye szervízben, metróval mentem dolgozni, azzal is akartam hazajönni. Csak hát nem járt a metró, jó kis másfél órás kéjutazás volt 72-es trolival és 30-as busszal hazavergődni. Sejtettem pedig mi lehet az oka, de azért csak puffogtam, hogy mi a francért kell nékem ennyit szenvedni egy nyavalyás metró leállás miatt? Itthon aztán olvasom is, hogy gázolt a metró.
Tényleg nem tudom, mit kéne éreznem. Döbbenetet? Sajnálatot?
Egyik sem jön a szívemre, egyszerűen csak bosszantott, hogy a lassan araszoló, tömött buszon kellett rázatni magam. Pedig hát a metró sem kényelmesebb, csak az legalább gyors.
Tessenek vigyázni a biztonsági sávval, nem véletlenül van ott!
Ennyi egy emberélet, elpocsékolt másfél óra, kis kellemetlenség csupán, ha az ember nem személyesen érintett.
Délután aztán szövegszerkeszteni tanítottam az egyik barátnőmet. Építész a lány, illetve hát nő, ötven felé közeledik, de nyugodtan le lehet csajszizni, belevaló, jópofa, virgonc nőcske.
Mint mondottam, építész, a régi vágású, kézzel rajzolós fajtából, nagyon idegenkedik a számítógéptől, ő volt az, akinek a multkor ki kellett bogoznom az összekócolt műszaki leírását.
Nos, ma hozzáfogtunk; alapdolgok, fájl létrehozása, átnevezése.
Mert azt ugyan mondta neki valaki, hogy ne a gép által felajánlott Dok1 és Dok2 néven mentse el a fájljait, de azt már nem, hogy a Kovács1 és Kovács2 sem sokkal jobb. Most értette meg, hogy ha egy házhoz ír műszaki leírást, akkor az a legokosabb, ha mondjuk Rumbach25 néven menti el, mert akkor ránézésre tudja, hogy melyik épület műszaki leírása van ott. Ez tényleg alapdolog, de legalább egyszer értelmesen el kell magyarázni mit jelent a "beszédes fájlnév". És az értelmesen nem azt jelenti, hogy ÉN értsem, hanem azt, hogy az értse, akinek magyarázom!! Ha történetesen építész az illető, akkor építész nyelven kell beszélni vele.
Olyat sem mondtam neki, hogy akkor most megtanuljuk a Copy-Paste-t, hanem megkérdeztem, hogy szokott-e ugyanolyan szöveg előfordulni egyes műszaki leírásokban. Mondjuk a fűtésnél, hogy "központi gázkazán cirkóval, radiátorokkal" vagy hasonló. Erre tartott nekem egy kiselőadást a központi fűtésekről (hehe, nem vagyok építész :-)) de úgy tettem mintha érteném). Aztán felfogta, hogy ha egy fájlból át akar másolni egy szövegrészt egy másikba, akkor az a kijelölöm-vágólapra_másolom-beillesztem módszer, magyarul Copy-Paste - amely kifejezést ma még ki sem ejtettem a számon, ráér majd csak akkor megtanulni, ha már érti hogy mire való és be is gyakorolta.
Olyat sem mondtam neki, hogy na, most akkor megtanuljuk a fejlécet és a láblécet kezelni. Csak megkérdeztem, nem lenne-e jobb, ha minden oldal aljára oda lenne írva, hogy ki készítette a műszaki leírást, meg mondjuk a tervezői engedély száma. Minden egyes oldalra, pont úgy, mintha előre nyomtatott céges papírja lenne. Felcsillant a szeme, nahát, ilyet is lehet? Mondtam igen, és láss csodát, úgy kezeli a nézet menüben a fejléc-lábléc almenüt, mintha mindig is azt csinálta volna. A végén még ő kérte, hogy ha már a tevezői száma ott van, hát akkor a dátumot is írjuk be, merthogy az is kéne. Monden oldalra, igen! Alulra, vagy felülre? Alulra hát, felül hülyén néz ki, szóval akkor az a lábléc? Igen, mondtam, az a lábléc, írd be. Pontosabban szúrd be, mert a gép azt is tudja, magától beírni a mai dátumot, sőt az órát és a percet is.
Innen már csak egy lépés volt az, hogy a Ctrl+Enter billentgyűkombinációval új oldalt tudunk nyitni. Igen, mert a gép hülye, ha úgy csinálokok új oldalt, hogy nyomok egy csomó entert egészen addig, amig új lap nem kerül elő, akkor azt a gép nem új oldalnak értelmezi hanem csak simán 8 vagy 10 üres sornak. De ha azt mondjuk neki, hogy Ctrl+Enter az azt jelenti hogy ez egy új oldal, onnastól kezdve már nem a tetőszerkezetről van szó, hanem mondjuk a fűtésről.
Mondjuk. Vagy mit tudom én, nem vagyok építész.
Hálistennek.
Sosem bírnám megtanulni.....
Nno, hát valahogy így, közben megittunk egy vodkásüvegnyi házi ribizli szörpöt, a rottveilerje teljesen összenyálazta a farmerom, én meg úgy elfáradtam a nagy alkalmazkodásban mintha zsákoltam volna, de a barátnőm szeme csillog, alig várja a következő leckét, még házi feladatot is kért.
Hhuuu.
Közben elpöttyintette, hogy egyre kevesebb a tervezői munkája, valami ismerősénél lesz egy héten háromszor kézbesítő és takarító.
Basszus, az ész megáll, micsoda pocsékolása ez az emberi erőforrásnak? Merthogy én, a félresikerült már nem paraszt és már nem melós, de még messze nem is értelmiségi itt őrlődök a biztos takarítás és a bizonytalan irodai favágómunka között, az egy dolog, abban én is hibás vagyok! Na de egy építészmérnök????
Az ész megáll.
-------------------------------------------------------------------------------------------------
Utóirat:
lehet, hogy oldaltörést nem Ctrl+Enter, hanem Alt+Enter billentyűkombinációval lehet beszúrni?
Így, hogy nincs előttem a wörd, bizisten nem tudnám megmondani.
És tessék, játszom itt az eszem, hogy micsoda egy profi vagyok :-(
5 Comments:
At 12:16 de., Kinga said…
Na, brunnhilde, sikerult leirnod a het viccet szamomra, pedig meg csak szerdat irunk.
Nevezetesen azt, hogy "Merthogy én, a félresikerült már nem paraszt és már nem melós, de még messze nem is értelmiségi". Ebbol persze a vicces dolog a "nem is ertelmisegi". Ha te nem szamitasz annak, akkor a magat "ertelmiseginek" definialo egyedek 80%-a minimum elfelejtheti ezt a meghatarozast onmagarol (mint peldaul [oncenzura] :D).
At 1:37 du., Névtelen said…
Igy a Cuppancsokat is meg tudnád tanítani, bizony. Az az igazi okító, akinek olyan tanítvánnyal sikerül megértetnie a problémát, akinek nincs szemlélete, nem érti, fél. Olyanokat tanítani, akiknek érzékük van hozzá, nem nagy művészet, azoknak megy magától. Még mindig áltálános jelenség a szakmai gőg.
Brünnhilde, másokkal is próbálkoznod kéne, jó vagy ebben, az egészséges szemléletedet adod át. Ha gőgös lennél, nem így állnál hozzá. Miért nem próbálsz korrepetálni vagy okítani pénzért...vagy kolbászért?
maria
At 10:44 du., Brünnhilde sziklája said…
Maria, a Cuppancsokat azért nem lehet megtanítani, mert nekik papírjuk van arról hogy értenek a számítógéphez és azonnal vérig sértődnek, ha valamit mondasz neki. Ráadásul el is engedik a fülük mellett, nem raktározzák el egy következő alkalomra, nem akarják észrevenni, hogy máskor is tudnák használni. tényleg azt várják el, hogy markolásszam helettük az egeret.
Tanítani ráadásul csak azt lehet, aki akar tanulni. Aki el van azzal, hogy naponta megír 4-5 három soros levelet amihez villany írógéppel megcímezi a boritékot, az nem akar többet tudni, mert több munkát fognak neki adni.
Aki kíváncsi és nyitott és akinek az élete, de legalábbis a megélhetése múlik rajta, az igen, azzal érdemes foglalkozni. Hálistennek több ilyen ember van, mint a cuppancs félék.
Egyébként régebben tanítottam, pontosabban korrepetáltam, kiskölköket angolból. Még tán szerettem is, csak hát nekem is biztosabb és egyenletesebb bevétel jön a takarításból. Meg kevésbé fárasztó is. Ráadásul papírom sincs róla, ahhoz meg már öreg vagyok, hogy most kezdjem el hajkurászni. Pénzért nincs pofám, kolbászért, azért nem mondom, néha igen. Most is például ribizliszörpért csinálom. De ahhoz meg túl fárasztó munka, bele kell engedni a másikat az agyamba, hogy átvegyem a gondolkodását. Tényleg csak akkor, ha nagyon jó az a kolbász :-))
Kinga, én úgy irtózok az értelmiségi cimkétől mint ördög a tömjénfüsttől. Már csak azért is, mert az a pár tényleges értelmiségi akit ismerek sokkal különb annál, semhogy hozzájuk merném magam hasonlítani. Az általad említett 80% pedig, nos, most túl álmos vagyok ahhoz hogy utánaszámoljak, de szóval ők meg túl gagyik ahhoz, hogy hozzájuk akarnék hasonlítani.
Úgyhogy maradok ahol vagyok, félúton, a prolilétből kikapaszkodás közben folyton vissza-visszacsúszva.
At 9:15 du., Kinga said…
Nekem az ertelmisegi az ertelmisegi letet, eletmodot jelent. Erre irtam, amit irtam. (Ez a masokhoz valo hasonlitgatas meg sztem nem fair magaddal szemben.)
At 9:40 du., Brünnhilde sziklája said…
Az a baj, hogy sosem voltam fair magammal szemben. Csak így tudom ugyanis magamnak megbocsátani, ha néha nem vagyok fair másokkal szemben.
Szerinted mitől értelmiségi egy lét?
Megjegyzés küldése
<< Home