:-) Szépjóestét!
Időnként egészen ki tudok akadni magamon.
Máma itthon voltam egész nap, szabadnapot kaptam. Hanem, két szalmaszálat nem tettem keresztbe azon kívül, hogy ebédre készítettem egy kis párolt gombát. Egész nap szunyókáltam, tötyörögtem, megint szunyókáltam, fürödtem, szunyókáltam.
Nem is értem, jóformán átaludtam az egész napot, most jöttem színházból és majd leragad a szemem.

Nagyon jó volt a Kövek a zsebben.
Egészen kitűnő a darab, mókás, pörgős, drámai, valódi színház. A két színész, Rudolf Péter és Kálloy Molnár Péter a színlap szerint is valami 15 karaktert alakít, ehhez jön még hogy a tömeget, a kocsmai forgóajtót, a cuppogós, koloncos sarat és az úton száguldó autót is ők játsszák.
Egészen elképesztő, Rudolf hátat fordít mint Charlie és szembefordul mint Karoline tizedmásodperce van az átlényegülésre és a néző mégis pontosan tudja, hogy most egy híressége tudatában lévő, nyafka színésznő van a szinpadon. Néhány szereplő kissé túlrajzolt, inkább karikatúra mint karakter, de ez szükséges, hisz két farmerba és pulóverbe öltözött színésznek és néhány, a szinpadra helyezett széknek kell másfél órán át lekötni a néző figyelmét. Meg is dolgoztatják a közönséget, nem engedik lankadni a figyelmet. Elképesztő, két darab színész eljátszik egy egész falut meg egy filmstábot! A néző előtt világosan kirajzolódik a két közösségben és a két közösség között meglévő összes feszültség, irígység, kicsinyesség és dráma.
Nagyon, nagyon jól csinálták, igazán élveztem az előadást.