:-) Szépjóestét!
Máma megindultam a konzumidiótává züllés útján.
Sajnos nem először történt meg velem ilyesmi, úgy látszik, hiába tagadom, visszaeső fogyasztási bűnöző vagyok.
Röviden és tömören: a léböjtömre tekintettel meg akartam magam lepni egy citrusfacsaróval. Ki tudom én azt a narancsot kézzel is csavarni, de gondoltam egyszerűbb és tán kevésbé is fröcsköl szét, ha veszek egy olyan facsarót, ami alatt egy kis tálka van, akkor a szűrés is meg van oldva egy füst alatt.
Szóval bementem a boltba, nézegettem a citromcsavarókat és mivel nem tetszettek, vettem egy fából készült, majd negyven centi magas, leértékelt borsdarálót. Régi szívem vágya egy ilyen, szeretem a frissen őrölt borsot és ez szép is.
Bementem a másik boltba, ott egyáltalán nem volt amit kerestem, volt viszont mákdarálójuk - én meg ugye imádom a mákos tésztát is, a mákos gubát is, a mákos palacsintát is, hát ezentúl nem igényel majd külön szervezőmunkát hogy frissen darált mákhoz jussak.
Más nem történt.
Illetve biztos történt, csak már nem emlékszem rá.


Más:
akit érdekel a léböjt lényege, az a lentebbi poszt kommentjében olvashat róla.