:-)) Szépjóreggelt!
Olyan levest főztem, de olyat!! Hmm, nyamm, nem azért mert én főztem (mit főztem, alkottam!!) de isteni lett.
A végeredménytől függetlenül a most következőket csak azok az erős gyomrú és idegzetű ínyencek olvassák el, akik bírják a "Hajrá Fradi, mindent bele!!" típusú ételeket.
Én ugyanis mindig olyankor főzöm a legjobb leveseket (és rakottasokat) amikor hűtőt takarítok.
Most is.
Úgy kezdődik ugye, hogy a kutyának szoktam venni húsos csirkemellcsontot. Ha nagyon szép és friss, akkor némi sárgarépa, petrezselyemgyökér, zeller, fokhagyma és vöröshagyma hozzáadásával főzök belőle egy levest, amit utána leszűrve, kis dobozkákban lefagyasztok.
Aztán...
Hajjaj, remélem, semmit sem fogok kifelejteni.
Szóval a zöldséges doboz sarkában találtam 5 szem kelbimbót. A sárguló külső levelektől megtisztogattam, beledobtam egy lábosba. Mellékockáztam azt a negyed cukkinit, amiről még a hétvégén feledkeztem el. Ugyanígy járt a hétfőről megmaradt fél paszternák és a keddről maradt nyolcad cikk kelkáposzta. Volt még egy rózsa brokkolim is, majd miután az egészet átöntöttem egy nagyobb lábasba, hozzákarikáztam még egy csenevész, kisujjnyi petrezselyemgyökeret és egy fonnyadó sárgarépa felét. Ekkor már tudtam, hgoy remekművet fogok alkotni és összefutott a számban a nyál, így aztán a répa másik felét elrágcsáltam. Ma vettem a piacon szárzellert (metélőzeller, nincs gumója, csak húsos, vastag szára, salátába is isteni, érdemes kipróbálni) és póréhagymát is. Ezeket már a hétvégére szántam, de a zeller vékonyabb szárait és a póréhagyma zöld részeit is beleszeleteltem a levesnekvalóba. Erre az egészre loccsantottam egy kanál olívaolajat és lassú tűzön párolni kezdtem, úgy ahogy volt, mindent együtt. Amikor félig megpuhult, meghintetem egy-egy csipet bazsalikommal és oregánóval, majd rádobtam a még ki sem olvadt, fagyos csirkelevest. Mivel túl sűrű lett volna, öntöttem még egy kevés vizet hozzá és lefedve puhára főztem. Csipet sóval kellett csak utánaízesíteni, de komolyan mondom, isteni lett, ahogy az a mindenféle zöldség egyetlen nagy ízharmóniában összefőtt!!
És a fagyasztót még ki sem nyitottam! Ott is szokott azért lenni pár marék fagyasztott zöldborsó vagy az összegyűrt zacskó alján néhány szem zöldbab, karfiol, paradicsom, fejtett bab, hasonló nyári finomság.
Ez már majdnem minestrone, de hogy tényleg az legyen, a maradékhoz estére keverek egy kanálnyi paradicsompürét, fűszerezem még egy cispet oregánóval és kiülök vele az ajtó elé, a leanderek alá. Az idén úgyis olyan fura, meleg tél volt, hogy nem is kellett őket fagymentes helyre vinni. Tiszta mediterrán hangulat.