"Tíz alkalomra szóló vizitbérletet ad ki a nyíregyházi Jósa András Megyei Kórház a február 15-től kötelező vizitdíj ügyintézésének megkönnyítésére" nol.hu
uhhh.
phuuuu.
1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10.
Kilélegez ... belélegez .... ki ... be ...
Nos, ott Nyíregyházán ők legalább kreatívak és próbálnak egyszerűsíteni a dolgon.
Hanem.
Hanem, ott lett ez az egészelba elrontva, amikor pár évvel ezelőtt, a TB-kártya bevezetésekor spórolási célzattal azt a fóliába hegesztett papírrongyot választották ki, amit ma is használunk.
Holott ....
holott már akkoriban is fel volt találva a mágneskártya is meg a csipkártya is. Esetünkben most a csipkártya lett volna jobb megoldás. Igaz, kicsit drágább lett volna, de akkoriban már a világ nagyon sok országában alkalmazták az intelligens kis plasztiklapocskákat nem csak bank- vagy telefonkártyaként, de személyazonosítóként is. Azóta meg itt vannak a pontgyűjtő kártyák, a különböző áruházláncok által kibocsátott elektronikus pénztárcák és hasonlók.
Már 10 éve is látszott, hogy a csipkártya a jövő eszköze, hát nagyon kár volt akkor egyetlen lépéssel nem átállni a korszerűbb technikára.
Miért is írom ezt, mi köze van ennek a vizitdíjhoz?
Hát az, hogy a csipkártya kiválóan alkalmas lenne erre a célra. Egy mozdulattal (ti.: lehúzással) azonosítja a beteget, az orvosnak nem kell bajlódnia a TB szám és egyéb személyi adatok rögzítésével. Ugyanezzel a lehúzással az is ellenőrízhető lenne, hogy az illető biztosított-e, jogosult-e az ellátásra. Ha nem jogosult, vagy ha extra szolgáltatást akarna igénybe venni a paciens, ugyanezt a kártyát egy bankautomatánál bármikor, bármilyen összeggel feltöltheti. Ha olyan szolgáltatást vesz igénybe, amiért fizetni kell, de amit a TB később visszatérít neki, a TB is feltöltheti a kártyát. Mint ahogy most is, ha már vizitdíj, akkor egy automatánál feltöltöm a 300 ft-tal (vagy 2x vagy 3x 300-zal, amennyivel akarom) és az orvos lehúzza, kibújik a leolvasóból a nyugta és kész. Ha vlaki mentesül a vizitdíj alól (mert mondjuk cukorbeteg), akkor a TB havonta (félévente, évente, ahogy jobban kijön) feltölti az ingyenesen járó vizitdíjak összegét az elektronikus pénztárcaként is funkcionáló TB-kártyámra és az eljárás a továbbiakban ugyanaz, a paciens ha nem akarja, észre sem veszi, hogy fizetett.
Arról nem beszélve, hogy egy intelligens kártyán eltárolható a paciens vércsoportja, betegségei, esetleges túlérzékenységei és hasonló, adot thelyzetben életmentő adatok.
Csak hát ehhez akkor kellett volna gondolkozni.
Most viszont van nekünk szép plasztikfóliába hegesztett, könnyen hamisítható TB-kártyánk és van hozzá pénztárosunk, nyugtatömbünk, pénztárgépünk, adminisztrációval agyonterhelt orvosunk, frusztrált és lealázott betegünk, van vizitdíjbérletünk, majdnem lett vizitdíj bélyegünk is, csak éppen közben halvány lila gőzünk sincs arról, hogy akkor most ki fizet biztosítást és ki nem.
De hát a stratégia soha nem volt a döntéshozóink erőssége.
Lassan már a legszutykosabb kis közérthálózatnak is törvásárlói- és pontgyűjtő kártyája van, amivel hajszálpontosan tudja követni a vásárlói pénzköltési és fogyasztási szokásait. Csak éppen az ország egyik legnagyobb szolgáltatója nem él a technika adta lehetőségekkel.
uhhh.
phuuuu.
1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10.
Kilélegez ... belélegez .... ki ... be ...
Nos, ott Nyíregyházán ők legalább kreatívak és próbálnak egyszerűsíteni a dolgon.
Hanem.
Hanem, ott lett ez az egész
Holott ....
holott már akkoriban is fel volt találva a mágneskártya is meg a csipkártya is. Esetünkben most a csipkártya lett volna jobb megoldás. Igaz, kicsit drágább lett volna, de akkoriban már a világ nagyon sok országában alkalmazták az intelligens kis plasztiklapocskákat nem csak bank- vagy telefonkártyaként, de személyazonosítóként is. Azóta meg itt vannak a pontgyűjtő kártyák, a különböző áruházláncok által kibocsátott elektronikus pénztárcák és hasonlók.
Már 10 éve is látszott, hogy a csipkártya a jövő eszköze, hát nagyon kár volt akkor egyetlen lépéssel nem átállni a korszerűbb technikára.
Miért is írom ezt, mi köze van ennek a vizitdíjhoz?
Hát az, hogy a csipkártya kiválóan alkalmas lenne erre a célra. Egy mozdulattal (ti.: lehúzással) azonosítja a beteget, az orvosnak nem kell bajlódnia a TB szám és egyéb személyi adatok rögzítésével. Ugyanezzel a lehúzással az is ellenőrízhető lenne, hogy az illető biztosított-e, jogosult-e az ellátásra. Ha nem jogosult, vagy ha extra szolgáltatást akarna igénybe venni a paciens, ugyanezt a kártyát egy bankautomatánál bármikor, bármilyen összeggel feltöltheti. Ha olyan szolgáltatást vesz igénybe, amiért fizetni kell, de amit a TB később visszatérít neki, a TB is feltöltheti a kártyát. Mint ahogy most is, ha már vizitdíj, akkor egy automatánál feltöltöm a 300 ft-tal (vagy 2x vagy 3x 300-zal, amennyivel akarom) és az orvos lehúzza, kibújik a leolvasóból a nyugta és kész. Ha vlaki mentesül a vizitdíj alól (mert mondjuk cukorbeteg), akkor a TB havonta (félévente, évente, ahogy jobban kijön) feltölti az ingyenesen járó vizitdíjak összegét az elektronikus pénztárcaként is funkcionáló TB-kártyámra és az eljárás a továbbiakban ugyanaz, a paciens ha nem akarja, észre sem veszi, hogy fizetett.
Arról nem beszélve, hogy egy intelligens kártyán eltárolható a paciens vércsoportja, betegségei, esetleges túlérzékenységei és hasonló, adot thelyzetben életmentő adatok.
Csak hát ehhez akkor kellett volna gondolkozni.
Most viszont van nekünk szép plasztikfóliába hegesztett, könnyen hamisítható TB-kártyánk és van hozzá pénztárosunk, nyugtatömbünk, pénztárgépünk, adminisztrációval agyonterhelt orvosunk, frusztrált és lealázott betegünk, van vizitdíjbérletünk, majdnem lett vizitdíj bélyegünk is, csak éppen közben halvány lila gőzünk sincs arról, hogy akkor most ki fizet biztosítást és ki nem.
De hát a stratégia soha nem volt a döntéshozóink erőssége.
Lassan már a legszutykosabb kis közérthálózatnak is törvásárlói- és pontgyűjtő kártyája van, amivel hajszálpontosan tudja követni a vásárlói pénzköltési és fogyasztási szokásait. Csak éppen az ország egyik legnagyobb szolgáltatója nem él a technika adta lehetőségekkel.
0 Comments:
Megjegyzés küldése
<< Home