Tisztelt Kapitány Úr!

2007. április 11-én reggel 6 órakor két rendőr csöngetett a lakásomon. Felmutattak egy idézést és megkértek, hogy menjek velük. A rendőrkapitányságon a táskám tartalmát -bankkártyáim, személyes higiénés és egyéb dolgaim- felleltározták, mobiltelefonom kikapcsoltatták, engem becsuktak egy zárkába majd 10 óra előtt néhány perccel megbilincseltek és elszállítottak és 'pórázon', az okmányiroda főbejáratán keresztül felkísértek az önkormányzat irodájába. Ott az illetékes ügyintézőnek átadtak, majd elköszöntek és távoztak.
Itt lett csak világos, hogy engem tanúként kívántak meghallgatni egy kutyatámadás ügyében. Egy olyan ügyben, amikor engem harapott meg egy vagy több kutya és a tulajdonos nem ismerte el a felelősségét.
Magyarul, engem egy olyan ügyben 'fogdásítottak' és bilincseltek meg, amely ügyben én sértett voltam és a 'bűnöm' mindössze annyi volt, hogy valamilyen oknál fogva nem kaptam meg az önkormányzat Szabálysértési Irodájának idézését, így természetesen megjelenni sem tudtam a meghallgatáson.

Ez ellen eljárás ellen, amely engem megalázott, emberi méltóságomban mélységesen megsértett és személyes szabadságomtól valamint javaimtól több órára megfosztott szeretnék panaszt tenni.

Hangsúlyozni kívánom, hogy az ügyben eljáró rendőrök velem az elvárható legnagyobb udvariassággal és tisztelettel bántak. Tapintatos magatartásuk sokat segített abban, hogy ez alatt az egész szörnyűség alatt meg tudtam őrizni a higgadtságom és bizonyos mértékig a humorérzékem is.

Tehát határozottan kijelentem, hogy nem személyek, hanem az eljárás elve ellen van kifogásom.

Kifogást emelek az ellen, hogy mindenféle előzetes értesítés nélkül, személyes ügyeim elintézésére időt nem hagyva beszállítottak a rendőrkapitányságra.
Kifogást emelek az ellen, hogy -bár egész idő alatt nyugodtan viselkedtem és együttműködtem a rendőrökkel-, végig kellett szenvednem, hogy a személyes dolgaimtól megfosszanak, fogdába csukjanak és legfőképpen hogy megbilincseljenek és így vezessenek fel egy zsúfolt ügyfélfogadó téren keresztül az ügyintézőhöz.

Tisztelt Kapitány Úr!
Nem szeretném nagyon részletezni ezeket a megaláztatásokat -hisz még a felidézésük is fáj-, de azt nyilván Ön is pontosan tudja, hogy egy rendőrségi fogda akkor is egy rendőrségi fogda, ha oda nem belökik az embert hanem udvariasan betessékelik és még néhány mondattal meg is nyugtatják. A bilincs akkor is bilincs, ha az azt felcsatoló rendőr kétszer is megkérdezi, hogy nem szorít-e. Megbilincselve és rendőrökkel körbevéve bemenni egy épületbe akkor is szégyen, ha az ember pontosan tudja, hogy valami fatális félreértés áldozata.

Tisztelt Kapitány Úr!
Kérem, hogy a panaszom kivizsgálni és néhány kérdésem megválaszolni szíveskedjen.
Szeretném megtudni, hogy a rendőrségnek miért kell a higgadt, együttműködő és nagy valószínűséggel nem kriminális személlyel szemben ugyanúgy eljárni, mintha egy potenciális bűnöző lenne?
Ha már az Önkormányzat kérésére tanúként elő kell hogy vezessenek, miért kell holmijaimtól és telefonomtól megfosztaniuk, miért kell egy zárkába csukniuk és legfőképpen miért kell megbilincselve, pórázon felvezetniük az önkormányzati irodába?
Amennyiben valóban ezt az eljárást írja elő a jelenleg hatályos jogszabály, Önnek van-e módja kezdeményezni ennek a jogszabálynak a módosítását legalább olyan mértékben, hogy ha már mindenképpen elő kell vezetniük egy szabálysértési ügyben tanúként idézett -tehát semmiképpen nem kriminális személyt- akkor legalább a megalázó 'fogdásítástól' és megbilincseléstől megkímélhessék?

Megjegyezni kívánom, hogy az eljárás ellen az illetékes önkormányzatnál is panaszt tettem, továbbá hogy -mivel jogszabályi, illetve jogalkalmazási hiányosságokat sejtek- a legközelebbi fogadóóráján megkeresem a kerület országgyűlési képviselőjét és tőle is kérni fogom a panaszom kivizsgálását.
Készen állok arra is, hogy panaszt tegyek az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosánál és az érvényes jogszabályok, illetve azok alkalmazásának vizsgálatát kérjem.

Válaszát előre is köszönöm,

üdvüzlettel:
Brünnhilde