NAMST - Nagy Alkoholmentes Sör Teszt
Jó negyedszázados absztinencia után tavaly, egy negyven fokos nyári napon két választási lehetőségem volt; vagy iszok egy pohár frissen csapot Beck's sört, vagy iszok egy pohár kólát. Illetve hát a harmadik esély az volt, hogy menten szomjan halok. A kóla egész biztos szób a sem jöhetett, így aztán maradt a sör - merthogy szomjan halni mégsem akartam.
A sörrel kapcsolatos undorom elég régi. Még egyszer, régen, amikor tán még az anyukám is kislány volt, belekortyoltam az akkoriban igen elterjedt Kőbányai Világosba. Maga a sör nem is lett volna rossz, de azok a savanyú áporodott büfik amik utána kínoztak már nagyon nem tetszettek. Az a jellegzetes szag sem, ami a sört négyzetméterre fogysztó ismerőseimet jellemezte.
Szóval úgy értem meg a több mint negyven évemet, hogy azt hittem, a sör rosz.
De térjünk vissza a közelmúltra. Az a bizonyos frissen csapolt Beck's magas, karcsú, harmatos pohárban érkezett és a nagy kánikulában szinte egy húzásra lecsorgott a torkomon. Gondoltam, minél hamarabb essek túl rajta. Jóleső, kesernyés íz, a szénsav picit felszaladt az orromba, de az sem kellemetlen, sőt.
és hát ami a legjobban meglepett, hogy elmaradtak a várt savanyú, áporodott büfik. A szénsav egy pillanatra még visszaköszönt, de friss volt az is, semmi kellemetlen utóíz.
Hát így történt, hogy megszerettem a sört.
Egy baj van csak, mégpedig az alkohol.
Mert az rendben van, hgoy nyáron legurít az ember egy hűvös pohárral, vagy esetleg kettővel. Hízlalani persze hízlal mint minden jó dolog, de az alkohol tényleg nem hiányzik. Egyrészt, nem bírja a szívem, másrészt, tényleg nem szabad naponta inni.
Hát így kötöttem ki az alkoholmentes söröknél.
Nem gyakran, mert tényleg rengeteg benne a kalória, de például mint most is, a juhtúrós galuskához, hát szóval elengedhetetlen. Vagy nyársaláshoz, hát olyan nincs, hogy az ember összefüstöli magát és nincs a hátizsákban egy üveg hűvös sör.
Az alkoholmentes sörök között ugyanakkora különbség van, mint a 'rendesek' között. Ez utóbbiak közül a kesernyésebbeket szeretem, Pilsner Urquell, Grösser, Beck's, Zlaty Bazant.
Logikus, hogy az alkoholmentesek közül is, ezt tehát érdemes figyelembe venni, amikor valaki olvassa ezt a tesztet. Én soha nem fogok jó pontot adni egy karamelles ízű sörnek ugyanis.
A teszt körülményeiről:
6 féle üveges sört szereztem be, a szupermarketben kapható valamennyi fajtából egyet-egyet. És csak az üvegesekből, mert arra azért elég hamar rájöttem, hogy sörből a legjobb a frissen csapolt, aztán az üveges, és legfeljebb csak kiránduláshoz -hogy össze ne törjön- a dobozos.
Az sörök elválasztásához a már említett juhtúrós galuska néhány falatkáját alkalmaztam.
A nedüket másfél decis ürméretű, üveg kávéspohárba töltöttem. A gyomrom befogadóképessége miatt egy féléből maximum egy decit tudok ugyanis egyszerre meginni, így a 6 üvegből a végére összeáll egy jó korsónyi. Az üvegpohárban pedig jól megfigyelhető a hab képződése és a sör szine.
No lássuk:
Az értékelésnél a következő szempontokra voltam figyelemmel:
HAB; SZÍN; ILLAT; ÍZ; UTÓÍZ és BÜFI (ha van)
Soproni Szűz 0,0%
HAB: elefántcsontszínű, nem túl kemény, hamar eltűnik
SZÍN: tiszta, áttetsző borostyánárga
ILLAT: friss, normál sörszag
ÍZ: kellemesen kesernyés
UTÓÍZ, BÜFI: az alapíz elég sokáig megmarad a szájban és nem savanyodik meg, büfi nincs. Persze ez még az első pohár, de úgy tűnik, jól fogadja a gyomrom.
Buckler non-alcoholic
HAB: sárgásfehér, nem túl kemény
SZÍN: áttetsző, borostyánsárga
ILLAT: frissen sepert gabonatároló szag
ÍZ: édeskés búzacsíra íze van
UTÓÍZ, BÜFI: az illatban jelentkező poros gabonaillat még határozottabban jelentkezik az utóízben.
Dreher alkoholmentes
HAB: éppencsakhogy van
SZÍN: borostyánsárga, áttetsző
ILLAT: az édeskés malátaszagot egy elég agresszív keserűség szúrja át
ÍZ: kinines, éles keserűség próbálja elfedni az oda nem illő édeskésséget
UTÓÍZ, BÜFI: az agresszív kinines íz helyét lassan átveszi valami műmalátás édeskésség. Nem esik jól, egyáltalán nem esik jól.
Arany Ászok alkoholmentes
HAB: vékonyka, szürkés
SZÍN: nagyon szép, áttetsző borostyánsárga
ILLAT: frissen hipózott söröshordó
ÍZ: savanykás kesernyés
UTÓÍZ, BÜFI: egy csípős sav íze maradt vissza. Erre még egy falat szalonnát is kell enni.
Borsodi Póló Alkoholmentes
HAB: fehér, nem túl dús
SZÍN: hát ezt a ki is hagyhatnám, mert ez is szép, tiszta
ILLAT: normál sörszag, kellemes
ÍZ: az illatához képest meglepően édes
UTÓÍZ, BÜFI: nem csak hogy édes, egyenesen szacharinos
Schlossgold Bier 0,0%
HAB: dús, kőkemény hab, ami azonban ahogy esik össze, ronda cafrangokat hagy a poháron. Nagyon csúnya.
SZÍN: Ezt már nem is mondom, gusztusos, tiszta borostyánsárga
ILLAT: vizes, híg sörszag, kicsit tán túl karamelles
ÍZ: édeskés gabonaíz, mintha inkább árpatea mint sör akarna lenni
UTÓÍZ, BÜFI: határozottan melaszos, a sörökre jellemző keserűség csak nyomokban, a második, harmadik szusszanásra jelenik meg és hamar eltűnik, marad az édeskésség.
ÖSSZEGZÉS:
hülye vagyok, mert az egyes tulajdonságokat pontozni kellett volna, nem csak szövegesen értékelni. Na majd legközelebb.
Ami viszont biztos, hogy így egymás után fogyasztva a legkellemesebbnek és a leginkább valódi sörre emlékeztetőnek a Soproni Szűz tűnik. Ezen azért meglepődtem.
Jó negyedszázados absztinencia után tavaly, egy negyven fokos nyári napon két választási lehetőségem volt; vagy iszok egy pohár frissen csapot Beck's sört, vagy iszok egy pohár kólát. Illetve hát a harmadik esély az volt, hogy menten szomjan halok. A kóla egész biztos szób a sem jöhetett, így aztán maradt a sör - merthogy szomjan halni mégsem akartam.
A sörrel kapcsolatos undorom elég régi. Még egyszer, régen, amikor tán még az anyukám is kislány volt, belekortyoltam az akkoriban igen elterjedt Kőbányai Világosba. Maga a sör nem is lett volna rossz, de azok a savanyú áporodott büfik amik utána kínoztak már nagyon nem tetszettek. Az a jellegzetes szag sem, ami a sört négyzetméterre fogysztó ismerőseimet jellemezte.
Szóval úgy értem meg a több mint negyven évemet, hogy azt hittem, a sör rosz.
De térjünk vissza a közelmúltra. Az a bizonyos frissen csapolt Beck's magas, karcsú, harmatos pohárban érkezett és a nagy kánikulában szinte egy húzásra lecsorgott a torkomon. Gondoltam, minél hamarabb essek túl rajta. Jóleső, kesernyés íz, a szénsav picit felszaladt az orromba, de az sem kellemetlen, sőt.
és hát ami a legjobban meglepett, hogy elmaradtak a várt savanyú, áporodott büfik. A szénsav egy pillanatra még visszaköszönt, de friss volt az is, semmi kellemetlen utóíz.
Hát így történt, hogy megszerettem a sört.
Egy baj van csak, mégpedig az alkohol.
Mert az rendben van, hgoy nyáron legurít az ember egy hűvös pohárral, vagy esetleg kettővel. Hízlalani persze hízlal mint minden jó dolog, de az alkohol tényleg nem hiányzik. Egyrészt, nem bírja a szívem, másrészt, tényleg nem szabad naponta inni.
Hát így kötöttem ki az alkoholmentes söröknél.
Nem gyakran, mert tényleg rengeteg benne a kalória, de például mint most is, a juhtúrós galuskához, hát szóval elengedhetetlen. Vagy nyársaláshoz, hát olyan nincs, hogy az ember összefüstöli magát és nincs a hátizsákban egy üveg hűvös sör.
Az alkoholmentes sörök között ugyanakkora különbség van, mint a 'rendesek' között. Ez utóbbiak közül a kesernyésebbeket szeretem, Pilsner Urquell, Grösser, Beck's, Zlaty Bazant.
Logikus, hogy az alkoholmentesek közül is, ezt tehát érdemes figyelembe venni, amikor valaki olvassa ezt a tesztet. Én soha nem fogok jó pontot adni egy karamelles ízű sörnek ugyanis.
A teszt körülményeiről:
6 féle üveges sört szereztem be, a szupermarketben kapható valamennyi fajtából egyet-egyet. És csak az üvegesekből, mert arra azért elég hamar rájöttem, hogy sörből a legjobb a frissen csapolt, aztán az üveges, és legfeljebb csak kiránduláshoz -hogy össze ne törjön- a dobozos.
Az sörök elválasztásához a már említett juhtúrós galuska néhány falatkáját alkalmaztam.
A nedüket másfél decis ürméretű, üveg kávéspohárba töltöttem. A gyomrom befogadóképessége miatt egy féléből maximum egy decit tudok ugyanis egyszerre meginni, így a 6 üvegből a végére összeáll egy jó korsónyi. Az üvegpohárban pedig jól megfigyelhető a hab képződése és a sör szine.
No lássuk:
Az értékelésnél a következő szempontokra voltam figyelemmel:
HAB; SZÍN; ILLAT; ÍZ; UTÓÍZ és BÜFI (ha van)
Soproni Szűz 0,0%
HAB: elefántcsontszínű, nem túl kemény, hamar eltűnik
SZÍN: tiszta, áttetsző borostyánárga
ILLAT: friss, normál sörszag
ÍZ: kellemesen kesernyés
UTÓÍZ, BÜFI: az alapíz elég sokáig megmarad a szájban és nem savanyodik meg, büfi nincs. Persze ez még az első pohár, de úgy tűnik, jól fogadja a gyomrom.
Buckler non-alcoholic
HAB: sárgásfehér, nem túl kemény
SZÍN: áttetsző, borostyánsárga
ILLAT: frissen sepert gabonatároló szag
ÍZ: édeskés búzacsíra íze van
UTÓÍZ, BÜFI: az illatban jelentkező poros gabonaillat még határozottabban jelentkezik az utóízben.
Dreher alkoholmentes
HAB: éppencsakhogy van
SZÍN: borostyánsárga, áttetsző
ILLAT: az édeskés malátaszagot egy elég agresszív keserűség szúrja át
ÍZ: kinines, éles keserűség próbálja elfedni az oda nem illő édeskésséget
UTÓÍZ, BÜFI: az agresszív kinines íz helyét lassan átveszi valami műmalátás édeskésség. Nem esik jól, egyáltalán nem esik jól.
Arany Ászok alkoholmentes
HAB: vékonyka, szürkés
SZÍN: nagyon szép, áttetsző borostyánsárga
ILLAT: frissen hipózott söröshordó
ÍZ: savanykás kesernyés
UTÓÍZ, BÜFI: egy csípős sav íze maradt vissza. Erre még egy falat szalonnát is kell enni.
Borsodi Póló Alkoholmentes
HAB: fehér, nem túl dús
SZÍN: hát ezt a ki is hagyhatnám, mert ez is szép, tiszta
ILLAT: normál sörszag, kellemes
ÍZ: az illatához képest meglepően édes
UTÓÍZ, BÜFI: nem csak hogy édes, egyenesen szacharinos
Schlossgold Bier 0,0%
HAB: dús, kőkemény hab, ami azonban ahogy esik össze, ronda cafrangokat hagy a poháron. Nagyon csúnya.
SZÍN: Ezt már nem is mondom, gusztusos, tiszta borostyánsárga
ILLAT: vizes, híg sörszag, kicsit tán túl karamelles
ÍZ: édeskés gabonaíz, mintha inkább árpatea mint sör akarna lenni
UTÓÍZ, BÜFI: határozottan melaszos, a sörökre jellemző keserűség csak nyomokban, a második, harmadik szusszanásra jelenik meg és hamar eltűnik, marad az édeskésség.
ÖSSZEGZÉS:
hülye vagyok, mert az egyes tulajdonságokat pontozni kellett volna, nem csak szövegesen értékelni. Na majd legközelebb.
Ami viszont biztos, hogy így egymás után fogyasztva a legkellemesebbnek és a leginkább valódi sörre emlékeztetőnek a Soproni Szűz tűnik. Ezen azért meglepődtem.
6 Comments:
At 10:55 de.,
Névtelen said…
Hát ez valami nagyon jó bejegyzés lett! :-) Sörügyben nagyon egyezik az ízlésünk.
Igen az alapproblémával én is gyakran szembesülök: imádom a sört, és nem csak nyáron, télen is állandóan iszom, de állandóan oda kell figyelni az alkoholra. Az alkoholmentes sörök nem az igaziak, de tényleg még a Soproni szűz a legjobb. Nincs is ebben semmi meglepő, a Soproni nagyon minőségi sört tud gyártani, csak nincs akkora divatja, mert nem nyugati. Mondjuk ezerszer inkább innék Sopronit, mint Stella Artois-t, ami talán a legszarabb sör, amit valaha kóstoltam (még akkor is, ha nagyon sokat költenek a reklámokra). Például, ha Stella van csak egy helyen, akkor inkább nem is sört iszom. Ami az én esetemben elég nagy szó.
At 11:24 de.,
Brünnhilde sziklája said…
Engem azért lepett meg elsősorban, mert nem is reklámozzák. A soproni ászokra emlékszem, négy vagy öt pasi ökörködött, de az alkohjolmentesek közül egyedül a schlossgoldról tudom, hogy létezik. igaziból ugye az az alkoholmentes sör. Közben meg dehogy tiszta műanyag az egész, a habja olyan, hogy alig lehet kimosni a pohárból. A soproni tényleg majdnem olyan ízű mintha valódi sört innék, friss, semmi kellemetlen íz nem teng úl benne.
És ugye milyen az ember, ha nem jut az eszembe ez az összehasonlítás, soha meg nem kóstolom, maradtam volna a schlossgoldnál, amit orrba szájba nyomnak a reklámokon.
At 1:30 du.,
Névtelen said…
érdekes szinkronicitás, hogy miközben elolvastam és épp fogalmaztam ide a kommentet, csöngetnek - két lány áll a kapuban, hogy van-e itthon soproni sör, mert ha igen, megduplázzák a mennyiségét. nem volt, de adtak egy doboz soporoni sört. én meg épp azt akartam írni, hogy a soproni meglep, hogy jó alkoholmentes sört csinál, mert a régi soproni és a mostani között valamiért egyre nagyobb különbség kezd lenni a régi javára...
At 1:51 du.,
Brünnhilde sziklája said…
zsoltu, persze hogy nincs olyan jó, mint egy kiváló cseh vagy német sör. Nyilván nem is lezs az soha. De az alkoholmentesek között az volt a legharmonikusabb, abból nem lógott ki semmiféle oda nem illő, erőszakos íz. nem szúrós, nem csípős, nem émelygős, nincs dohszaga mint a többinek.
At 10:10 de.,
Névtelen said…
Én azt szeretném tudni, hogy miért vagy ennyire "alkoholellenes" ?
Az alkoholos sörök (pláne frissen csapolva) szerintem több klasszissal ihatóbbak bármely alkoholmentesnél... A modern sörök alkoholtartalma nagyon alacsony (4% körüli), persze a szlovák sörök kivételével (10-12%).
És tudtommal Te sem vagy az alkohol esküdt ellensége, időnként megemlíted az Unikum nevü gyógyszer fogyasztását... (ami persze egy sör előtt a legjobb...)
At 12:19 du.,
Brünnhilde sziklája said…
Egyáltalán nem vagyok alkoholellenes, már ami egy-két korsónyi sört, fröccsöt vagy egy kupica görcsoldót illet. Sőt, kifejezetten szeretem.
Az a baj, hogy már két centnyi unicumtól vagy egy deci bortól is úgy érzem, hogy "szívdobogást kapok". Azért van idézőjelben mert hülyeség, de nagoyn kellemetlen érzés, amikor úgy érzed, hogy össze-vissza ver a szived. és ráadásul nem tudok aludni utána.
A sörtől kellemesen elálmosodok, aztán egy fél óra múlva felriadok arra, hogy ki akar ugrani a szivem.
A vicc az, hogy az alkoholmentes sörtől ugyanúgy elálmosodok mint a rendes sörtől, viszont mivel nincs benne alkohol, nem hajtja meg a szivem.
Így aztán ha valami olyna bajom van ami miatt nem tudok elaludni (szokott ilyen lenni, ajja) akkor este előbb megizsok egy pohár alkoholmentes sört és gyakran van, hogy el is alszom tőle és reggelig meg sem mozdulok. Ez azért jó, mert így nem kell bevennem altatót.
Egyébként megvan a magyarázata, mert a sörben rengeteg komló van, ami nyugtató hatású, a legtöbb természetes alapanyagú altatóban benne van.
Hát ezért kóstolgattam végig az alkoholmentes söröket. Hétvégi nyársalásoknál, ha utána nem kell mennem dolgozni, én sem bánok egy korsó frissen csapolt sört vagy egy jó hosszúlépést, akkor nem jelentkezik az alkohol zavaró hatása, csak este, nyugalomban.
Megjegyzés küldése
<< Home