Máma nem megyek suliba!
Nem és nem, NEM!!
Juszt se!
Kovászos uborkát rakok be, lecsót főzök, jó nagy adagot, hogy pár napig rájárhassak (hol tojással, hol rizzsel, hol csak kenyérrel tunkolva) megmosom az ablakaim, megmetszem a lila akácom, főtt kukoricát majszolok és egyébként is, lazulok.
Máma nem akarok a dolgozattal foglalkozni, elegem van.
Egyébként, amit be lehetett gépelni azzal már majdnem megvagyok, lassan jön a konzulens és az új ábrázolási módszer megtanulása.
Szóval kicsit pihenek.
Az csak a baj, hogy a két vízilabdacsapat amelyikben érdekelt vagyok (az egyiknek ugyebár most drukkolok, a másiknak meg vagy 25-30 éve drukkolhattam volna, ha akkor tudtam volna, hogy majd még valaha érdekelt leszek benne) máma délután játszik egymással amikor én sajnos dolgozom.
Na de majd szombaton kimegyek. Nehogy már egész nyáron csak a szar monitorok előtt rongáljam a szemem, hát nem? Hát kell azokat a szemeket néha kicsit legeltetni is, hát nem?
Dehogynem!