Brünnhilde szikláján

Valló világ

2008/04/28

zen

Engem lep meg a legjobban, hogy milyen nyugalommal szemlélem, ahogy az életem kicsúszik az ellenőrzésem alól. Ha így haladok, két éven belül jó eséllyel a híd alatt kötök ki.
Kurvára ne érdekel most semmi.
Iszonyatosan elegem van abból, hogy mindig hajtsak, kaparjak, koncentráljak, alkalmazkodjak, vigyorogjak, segget nyaljak, uralkodjak magamon.
Elég volt.

4 Comments:

  • At 10:16 du., Anonymous Névtelen said…

    Nem az a fajta vagy, aki a híd alá kerül. Sokkal inkább a jég-hátán-is-megél típus vagy.

    Még ha néha szarul is mennek a dolgok, te nem fogsz csak úgy elveszni. Bárki más előbb, mint te.

     
  • At 1:38 du., Anonymous Névtelen said…

    "az ember olyan, mint a rugó, ha nagyon lenyomják, egyszercsak visszarúg"
    Nálad ez csak idő kérdése, igaza van kaptárlakónak! :)

    Egyébként tudok egy jó redőnyöst. Szólj, s küldöm mailben az elérhetőségét.

    Apropó! Kaptárlakónak nincs új blogja?

    Még apropóbb! :)
    Felvételi? Hmmm?:)Mikor?
    I.

     
  • At 11:06 du., Anonymous Névtelen said…

    Névtelen, hogy híradósan mondjam: "Ne menjetek messzire, hamarosan kezdünk". Napok kérdése.

     
  • At 6:33 de., Blogger Brünnhilde sziklája said…

    Felvételi 13-án lenne, de be kéne fizetni eg kalap pénzt és a mostani helyzet szerint tandíjra úgysem lesz pénzem, úgyhogy ezt a kiadást is feleslegesnek tartom. Tudom, hogy poénnak szántam,még emlékszem rá én is, de a jelen helyzetemben drága vicc lenne.
    Még nem tudom.

    Kaptárlakó, ami a jég hátátn is megél típust illeti, hát nem tudom.
    2-3 évvel ezelőttig én is ezt gondoltam magamról, de közben rájöttem, hogy nem igaz a közhely, hogy ami nem öl meg, az megerősít. Ami nem öl meg, pedig gyilkos, az elkoptat.
    Most annyit tehetek csak, hogy megint elkezdtem szedni az orbáncfű kapszulákat. Szar ügy, mert fényérzékenyít, és ugye jön a nyár. Viszont az az egyetlen, ami nem dilibogyó, viszont tényleg ad egy kis energiát.

     

Megjegyzés küldése

<< Home