Zorba - MÁO

Hála egyik barátnőm zsúfolt naptárának, ma este potyajeggyel nézhettem meg az Operaházban a Zorbát.
Nem is tudom hányadjára láttam már a balettet. Rengeteg hibát látok benne és mégis nagyon tetszik. Ebben nyilván nagyobb szerepe van Theodorakisz zenéjének és a történetnek mint a koreográfiának, de vannak nagyon szép pillanatai az előadásnak. Ma például Bubulina és Zorba első felvonásbéli kettőse tetszett nagyon. A címszerepet táncolo Merlo P-Andrea nyersessége és darabossága pedig már majdnem tökéletesen visszaadta azt a primitívségében is roppant összetett életerőt amit egy Zorbától elvárunk.
Az utóbbi években sokat fejlődött és sokat romlott is az előadás. Amire határozottan emlékszem, hogy amikor először láttam, akkor a bányajelenetben csak oldalról behajigáltak pár szál deszkát, az jelképezte az összeomlást. Mostanra egész komoly díszletelemek borulnak össze, így mégis kap a néző némi illúziót. Változott a zenei anyag is; először még teljesen felvételről ment a zene, most a Syrtos Együttes élő muzsikájára táncoltak egyes részleteket. Mondjuk, elég faramuci helyzet, mert ha már sikerült egy ilyen kiváló görög zenét játszó együttest találni, akkor a szimfonikus részeket is lehetne élőben játszani, sokat dobna az előadás szinvonalán. Nyilván drágább lenne, de hát az opera és a balett nem egy olcsó műfaj.
A szereposztásban beállt változások sajnos nem minden szereplőnél szerencsések.
Mindenesetre nagyon élveztem az előadást, Theodorakisz zenéjének egyszerűen nem lehet ellenállni. Mélyre, egész mélyre belenyúl az ember lelkébe, bele abba a rekeszbe ahol a gátlásainkat tartjuk és mire észrevesszük, már ki is húzza a dugót a tartály fenekéből. A gátlásaink meg szép lassan elcsurognak és vissza sem térnek addig, amig szól a szirtaki.
Erről jut egyébként az eszembe, hogy újra el kéne járni görög táncházba. Vagy tíz éve -amióta a másodállásom elkezdtem- nem volt szabad vasárnapom, teljesen elmaradtam a tánctól. Jó volt pedig. És azt hiszem, hogy a könyvet is ideje lenne újraolvasni.

A nap videóján pedig ugyan ki más lenne, mint Anthony Quinn és Alan Bates.
.

Tessék, nem is kellett sokáig kutakodni: minden vasárnap görög táncház Óbudán. Újpestről bringával csak egy ugrás (lesz, ha visszakapjuk az északi vasúti összekötő hidat)
.