több mint két hete

ez volt az első éjszaka, amit végigaludtam.
Segitettem persze magamon némi komlótablettával, de akkos is, már lehetett érezni, hogy vékonyodnak az idegeim.
Hát most kimegyek a piacra zöldségért meg dinnyéért, aztán fekszem vissza.
Hiányzik pedig nagyon a reggeli séta, pláne a hosszú hétvégi napozások meg úszások meg pizzázó teraszán kávézások.
De tegnap reggel is beálltam a hentes előtti sorba. Már majdnem én kerültem sorra, amikor kezdték kipakolni a hatalmas, friss gégégeket. El is sirtam magam majdnem, mert hogy örült volna a kis Kereksenekűm a sok porcogónak.
Az ilyen eseteket elkerülendő jobb nékem, ha eszek inkább rántott pattiszont meg sajttal rakott padlizsánt.
Szerintem biztos jól érzi magát, szép helyen van. Szerdán nagyon későig dolgoztam, már sötétedett, amikor hazaértem, gondoltam, kiugrom hozzá. Pont a Duna közepén van, nagyon szép kilátás van a budai hegyekre. Az utolsó sirályok akkor értek haza a portyázásból, és a hid alatti résekből már kezdtek készülődni a baglyok is. Szóval tök érdekes hely, mindig történik valami, bőven akad vadászni való is. Az úszásról nem beszélve, ugye mindig is az volt a legfontosabb. Szóval ha van olyan, akkor most szerintem jól érzi magát.
Persze naná, hogy nincs ilyen.
Nekem viszont tényleg jó volt a langyos esti szellőben hűsölni.