Brünnhilde szikláján

Valló világ

2012/09/30

Zágráb II

hehe, régen csaptam be magam ennyire. Tegnap nem figyeltem, a pénztáros csaj elég jól beszélt angolul, én meg ugye "for tomorrow show" kértem a jegyet. Nos, vasárnap nincs előadás Zágrábban, tegnapra szólt a jegy, amikor ugye az operában voltam. 70 kuna repült az ablakon. Ami egyébként nem is sok, legalábbis ahhoz képest, hogy egy kapucsinó 12 kuna. Elképesztő drága a vendéglátás. Reggel csak ámultam-bámultam; a parkokban hűlt helye volt az éjszakai buliknak. Sem egy eldobott sörös doboz, sem törött üvegek, semmi nem mutatta, hogy az éjjel több száz fiatal boros- és vodkásüvegekkel körberakva múlatta az éjszakát. Reggel 10-re mindent eltakarítottak, kisgyerekes családok szellőzködtek a padokon. Nem tudom hogy csinálják, a kamaszok szerintem mindenhol a világon meg kell vaduljanak a vodka-narancstól, pláne, ha üvegből isszák. A horvátok meg különösen kemény partiarcok, legalábbis 15-20 éve, amikor én ismertem párat, azok voltak. Elég nehezen tudom elképzelni, hogy hajnali két óra felé gondosan összeszedegetik az üres üvegeket, és véget vetnek a zenének a legények. Iszonyatosan elfáradtam, egész nap talpaltam. Kedvencem a Szakítások Múzeuma (Museum of Broken Relationships) volt. 3 kiállítási tárgy különösen tetszett. Az egyik egy műláb, amit egy, a délszláv háborúban megsérült férfi ajánlott fel. Beleszeretett az áplónőbe, aki tanítgatta a használatára. A levél szerint a műláb tovább tartott, mint a kapcsolat. Ezen kis híján elsírtam magam. A másik egy flakon intimszappan. A nő csak annyit írt hozzá, hogy a szakítás után egy idővel az anyja ablakmosáshoz kezdte használni, és állítása szerint jól működött. Hát ezen a sztorin könnyesre röhögtem magam. A harmadik egy olajfestmény, valami politikust ábrázol. Pontosabban egy roma képviselőt, aki az adományozó levele szerint több száz igéretét nem tartotta be, és emiatt kiábrándult belőle. Hát ezen meg sirva röhögtem. Azért minden elismerésem az adományozónak, egy ilyen akcióhoz kell a civil kurázsi. Csomó helyen voltam még, csomó mindent láttam, nagyon elfáradtam. Az exet sikerült lebeszélnem róla, hogy értem jöjjön. Érezhet valamit, mert nem erőszakoskodott, jó, akkor majd érkezem amikor érkezem, pihenjek, kedd reggel felhív. Nem kérdezte, pedig megmondtam volna neki, hogy túl hosszúnak érzek egy két órás autóutat ahhoz, hogy feltegyem neki a két kérdésem. Lehet, két perc alatt megválaszolja, és utána mi a francot csinálunk még 1 óra 57 percen keresztül? Inkább megyek vonattal. Akkor ha megtudtam amit akarok és elég belőle annyi, fogom magam és felmegyek a szobámba. Ha meg nem elég belőle annyi, viszem őt is magammal. Mondjuk ennek az esélye egy az ezerhez. jah. mondom ezt most.