Brünnhilde szikláján

Valló világ

2014/07/14

Kegyes hazugság

Régebben (talán a HVG-n) olvastam egy cikket, hogy a nagy ruhagyártók úgy próbálnak kedvezni az egyre inkább elhízó nőknek, hogy átméretezik a ruháikat. Volt egy összehasonlítás, hogy 40 évvel ezelőtt milyen mell-, derék- és csípőbőség tartozott a standard méretekhez. És ott volt mellette a táblázat a nők átlagos testsúlyáról is.
Teljesen szignifikáns volt az összefüggés, de akkoriban én ugye bőven azon voltam, hogy ne haladjam meg a 100 kilót, meg aztán mióta elterjedt a semmit nem jelentő S-M-L-XL... méretezés, ez nem is igazán tűnt fontosnak.
Pedig az, mert az ilyesmi tudat alatt hat. Ha 20 éve negyvenes szoknyát hordtam és ma is azt hordok, akkor hajlamos vagyok figyelmen kívül hagyni, hogy az akkor 102 cm-es csípőbőséget jelentett, most meg mondjuk 108-ast. Ami testvérek között is legalább 6-8 kiló plusz súly. Vagy valami ilyesmi, a számokra már nem emlékszem pontosan, pedig annak idején betéve tudtam a standard európai méretekhez tartozó körméreteket.
Mindegy, pár napja beestem egy egész jó nevű ruhaboltba, bugyit venni. már tudom, hogy 40-es körüli a méretem, nyúltam hát az M-es mérethez, ami mellett ebben a boltban feltüntetik a 'klasszikus' méretezést is, 40-42-es. Még szerencse, hogy lebontottam a bugyit a vállfáról. Nézem, ez iszonyat nagy. Mármint ahhoz képest, amit mostanában hordok. Bevittem a próbafülkébe felpróbálni, tényleg nagy.
Nézem magam, hát azt azért senki ne akarja velem elhitetni, hogy az átlag női méret nekem bő. Bevittem egy S-es, 36-38-as méretet is.
Az éppenhogy, inkább az is bő.
Hm.
Hm, Hmhm.
Hát nekem senki akarja bemesélni, hogy XS-es a fenekem, az ki van zárva!
Az S-esből azért hoztam kettőt, és itthon megmértem a csípőbőségem.
102 cm, bőven 38 és 40-es között van valahol.
Még jó,ha valamit nem akarok, akkor az a pici fenék.
Viszont valahogy nem kérnék az ilyesfajta kegyes hazugságokból, ha lehet.
Vagy csak fordítva vagyok bekötve, amiért fel tudom vállalni magam? Ekkora és kész. Nekem fontosabb lenne, hogy ha bemegyek egy boltba, és azt mondom, hogy 40-es, akkor azt is kapjam, és ne kellessen 3-4 méretet felpróbálnom, hogy megtaláljam a rám illőt.

5 Comments:

  • At 12:03 de., Blogger Unknown said…

    Én is tapasztalom, hogy csak tényleges felpróbálás után szabad valamit megvenni. Amióta mindent Kínában gyártanak, azóta a méretezés megbízhatatlan. Cipők esetén is így van .

     
  • At 12:07 de., Blogger Unknown said…

    "Még jó, ha valamit nem akarok, akkor az a pici fenék."

    Egyetértek. Az a jó, ha van mibe beleharapni. Óóóóó.... hmmmm ...

     
  • At 11:10 de., Blogger Brünnhilde sziklája said…

    Cipő, felsőruházat, ezekbe még bele is nyugszom, hogy 3-4 darabot fel kell próbálni. De egy sima bugyit jobb szeretnék csak leakasztani és hazavinni.

     
  • At 11:13 de., Blogger Brünnhilde sziklája said…

    Meg egyébként maga az eljárás, a fogyasztó figyelmének elterelése is több mint minőségi kérdés. Szerintem nem etikus a gyártóktól ez a fajta manipulálás.

     
  • At 11:23 de., Blogger Unknown said…

    Teljesen egyetértek Veled. Nem etikus a gyártó magatartása, és a fehérnemű méretezése legyen teljesen megbízható.
    Egyébként meg egy nőnek legyen női feneke és ne csak két kis alma. :)
    Szóval egy nőnek legyenek idomai! :)

     

Megjegyzés küldése

<< Home