:-)) Szépjónapot!

Nno, nem olyan fekete azért az a világ.
Túléltem. Igazság szerint mindig mindent túlélek, csak egy iciripiciri darabka ottmarad belőlem.
Mondegy, ezt most hagyjuk, még meg kell emésztenem.

Remekül indult a mai nap, bepótoltuk a tegnap elmaradt madár-karácsonyt. Csodaszép kismadarat figyeltünk meg, barnás-zöldes (mondanám hogy keki, de azt a szít útálom) madárka, narancssárga a torka. nagyon szép, ő is beállt a kosztosaink közé.
Maradtunk a pesti oldalon, felsétáltunk a Duna-büféhez. Volt unikum, frissen főtt tejszines kávé, macskagyömöszölés. Erről a helyről majd még írok, nagyon speciális hangulata van.
Amikor mentünk, éppen bekanyarodott egy autó, a tetéjre kötözve egy vadiúj kenu. Gondoltam, biztos karácsonyi ajándék és most kihozzák a csónakházba, mégis jobb ott tárolni, mint egy lakásban.
De nem, mert amikor kifelé jöttünk a kocsmából, éppen akkor evezett el a srác. De tényleg karácsonyra kapta, megkérdeztem :-))) Kedvelem az ilyen dilinyós alakokat.
A helyzet az, hogy nekem most indulni kell.
Egyrészt levmenekítem a kutyust a petárdázás elől, másrészt meglepem anyuékat. Venni akartam nekik karácsonyra egy bojlert, de elég hamar felmértem, hogy azt busszal aligha tudom levinni berényig. Úgyhogy betettem egy bortiékba 30000 Ft-ot és ráírtam, hogy "Én egy bojler vagyok". Nem szeretek pedig pénzt ajándékozni, de ezt nem tudom máshogy megoldani.
No, indulnom kell.
Boldog Karácsonyt!