Most tudtam meg, hogy ötven éves korában meghalt egy régi kedves, intenetes cimborám, Levelező, a büszke zizi.
A szédülős légtornász.
Nem hittem volna hogy valaha leesik a trapézról; életvidám, tömör pasi ... volt.
Gyászolja őt barátosnénije, zsuzsi kocsija, barátai, paradicsompalántái, gyümölcsfái, hólapátja, lábosai és serpenyői, borospoharai.
Szegényebb lett a világ.